Szaszovszky József

Lapszéli

jegyzetek

Húsvétra

asszonyok

jártak ott

elgördült

kövön ült

két szép lény -

rajtuk fény

a halott

nincsen ott

Péter fut

ahogy tud

János vár

félreáll

Magdolna

már tudta

ó ember

örömmel

örvendezz

új rend ez

megváltott

az áldott

Úr Krisztus

hozzá fuss

boldog a

Golgota

Révész Ágnes

A csavargó imája

Kenyérré lettek titkon a szavak

árnyain lépeget az este

utadra engem, nyomorultat...

uram nem méltó kegyelmedre

szolgád, szennyem, sebem

rongyom sem takarja

s ím szavadra szívemben felragyog fényed

mosolyod túlragyog áldott Napon

s a csillagkórus glóriát zeng

ezüst a Hold fátylát engedi

méltatlan vagyok kegyelmedre

láncaim hullnak, tűnnek nyomtalan

sátoros ég alatt öreg szívemben

áldássá válik minden szavad.

Bősze Balázs

Dal csütörtökről

Tizenketten, tizenketten,

vacsorára egybegyűlten.

S aki hívta őket: lábfürdőt ad, intő jelnek.

A teremben minden készen.

János néz félénken,

kortyol a borból Péter,

Tádé a szék mellett térdel.

Máté töprengve számol,

Jakab lehajtja fejét,

másik Jakab lógatja kezét,

és Simon, a zelóta

kést élez morogva.

András és Tamás tálalnak,

Fülöp és Bertalan töltenek,

a mennyezetről esteli láng

ad szelíd keretet.

Júdás lepetten pislog körbe.

Jézus áll az asztalfőre,

kenyerét töri örök igékkel,

kupájában bor, színén fénnyel,

táncol rajta a mécses lángja.

Benne éled az örökség,

a vérré váló dicsőség!

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu