Ahol a jövőt tanítják

Az Információs Technológiai Kar egyedülálló

Elegáns, új épület Budapesten, a Práter utcában. Itt működik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara, melynek befejező épületrészét nemrégiben, október 25-én adták át, az Erdő Péter nagykancellár előadásával indított ünnepségen. Errefelé természetes, hogy a professzorok és a tanárok, illetve a diákok is Európa, illetve a világ legismertebb egyetemei között jönnek-mennek. Az Információs Technológiai Karon ugyanis a csúcstechnológiát oktatják. A kar életéről beszélgettünk Nyékyné Gaizler Judit dékán asszonnyal és Roska Tamás professzorral, aki a kar alapító dékánja volt.

A kar nemcsak Magyarországon, hanem európai összehasonlításban is különleges képzést nyújt. Mi ennek a lényege?

- Az a mérnök-informatikus képzés, mely nálunk 2001-ben indult, azért egyedülálló Európában - ma már van egy-két hasonló kezdeményezés -, mert a természet motiválta információs és számítási eljárásokra helyezi a súlyt. Diákjaink együtt tanulják a matematikát, a fizikát, a számítástechnikát és a bevezető élettudományi ismereteket. Ezzel másfajta gondolkodásmódjuk alakul ki. Ennek lényege: tanulják meg, hogyan működik az élő természet, s ezt képesek legyenek hasznosítani a mérnöki területen.

Említsük meg azokat az itt tanító vezető professzorokat, akik a tantervet kialakították és szakterületükön nemzetközileg jelentős kutatók.

- Roska Tamás meghívására Csurgay Árpád, Hámori József, Freund Tamás és más jeles professzorok indították a tanterv kialakítását. Ma hat akadémikus és tíz MTA-doktori fokozattal rendelkező tanára van a karnak, sok kiváló kutatóval és az innovációban neves tanárral együtt. Nemcsak szakmai, hanem pedagógiai szempontból is kiváló oktató-nevelő gárdával rendelkezünk.

Milyen irányban folynak a kar keretében kutatások és fejlesztések, illetve mi alkotja a képzés anyagát, amivel más hazai egyetemeken nem találkozhatnak a fiatalok?

- Mesterséges látás, mesterséges hallás, mesterséges tapintás, egyszóval az infobionika... Mindez túllép a hagyományos mérnöki területeken, mint ahogyan a nanotechnika, illetve a humán nyelvtechnológia is.

Ezen a ponton kapcsolódik a beszélgetésbe Roska Tamás profeszszor. Kérem, néhány példa segítségével avasson be ebbe a világba.

- Az infobionika az információs technológiák találkozási pontja egy másik csúcstechnológiával, a biotechnológiával és az élettudományokkal. Az érzékelő számítógépek azt jelentik, hogy amint az élő világban az érzékelők közvetlen kapcsolatban állnak az érzékelt jeleket földolgozó agyi működéssel, illetve az ennek hatására kialakuló motoros, mozgató funkciókkal, mi az érzékelés, a számítás, az ideghálózatok működése és a motoros funkciók integrálásával mesterséges szerkezeteket hozunk létre.

Ilyenek például azok a látást utánzó szuperszámítógépek, melyekből részben a mi kutatásaink eredményeként, nemzetközi együttműködésben a kaliforniai Berkeley Egyetemmel és a sevillai kutatóközponttal eljuthattunk oda, hogy éppen a közelmúltban mutatták be azt a vizuális mikroprocesszor csipet, amely huszonötezer kis számítógépet tartalmaz. Mindegyik számítógépnek négy, a piros, a zöld, a kék és az átlagos fényt érzékelő "szeme" van, s ezek másodpercenként tízezer kép sebességgel képesek dönteni a látott dolgokat illetően.

Egy másik kutatási terület, mely még nem tart ennyire elöl, de igen ígéretes, a tapintással kapcsolatos. Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetével közösen dolgoztuk ki, s az elmúlt években már sikerült kísérleti példányokat előállítani olyan tapintóeszközből, mely egyedülálló a világon: minden egyes tapintóelem, melyeket nem pixelnek, hanem taxelnek neveznek, a nyomáserőnek mind a három összetevőjét képes mérni.

A harmadik dolog a hallással kapcsolatos. Reményünk van arra, hogy bekapcsolódhatunk olyan nemzetközi kutatásokba, melyek eredményeként jobb hallókészülékek jönnek létre.

De kutatás folyik a siketek számára használható mobiltelefonnal kapcsolatban, vagy olyan mesterséges "fül" előállítására, mellyel belehallgathatunk a magzati szívverés okozta hullámokba, s ezzel sok esetben el lehet kerülni az ultrahangos vizsgálatot, melynek magzatra gyakorolt hatása ma még nem eldöntött kérdés.

Az elmondottak rendkívüli módon fölkeltik a magamfajta laikus érdeklődését is. Mi a másik fontos irány?

- Ugyancsak a csúcstechnológia közelében járunk a nanotechnika és nanoelektronika területén. Csurgay Árpád professzor ennek a témakörnek világhírű kutatója. Az ő vezetésével a Notre Dame-i Egyetemmel közösen olyan kicsiny eszközök elemzése és kidolgozása folyik, melyekkel a nem látható fényt is lehet érzékelni. Példával illusztrálva: testünk tíz-tizenkét mikron hullámhosszon sugárzást bocsát ki. Sötétben ezt a hagyományos módon, csak ebben a hullámhosszban lehetetlen érzékelni.

Reményeink szerint a nanotechnikai tudás fölhasználásával például olyan eszközöket tudunk előállítani, melyek segítségével olcsón ki lehet mutatni, hogy egy adott víz szennyezett-e vagy sem. Aztán a nagyobb teljesítményű napelemek, és sorolni lehetne...

Kutatómunkánk harmadik része a humán nyelvtechnológiáról szól. Prószéky Gábor professzor vezetésével olyan szoftvereszközök használatáról van szó, melyekkel képesek vagyunk, hogy a számítógépen egy-egy keresésnél például nemcsak azokat a szövegeket kapjuk meg, melyekben szerepel az említett szó, hanem annak bonyolultabb - tartalmi - összefüggéseire is rá tudunk kérdezni, illetve a nyelvtechnológia a fordítások segítésében is használható.

Idén végzett az első évfolyam. Dékán asszony, hol tudtak elhelyezkedni a friss diplomások?

- Mindenki azonnal munkahelyhez jutott. Részben kutatóintézetekben, részben infokommunikációs területen, illetve a szoftvertechnológiai területén. Idén szeptemberben indult nálunk a bolognai folyamat részeként az a hét féléves oktatás, melynek végén a hallgatók mérnök-informatikus, úgynevezett BSc-diplomát kapnak, s további négy félév során szerezhetik meg a mester fokozatot. Ebbe a más intézményekben BSc-diplomát szerzettek is bekapcsolódhatnak, akiknek ingyenesen biztosítjuk a felzárkóztató tárgyak oktatását.

Olyan oktatási programot dolgoztunk ki, hogy hét félév után is a csúcstechnológiában piacképes diplomát kapjanak hallgatóink.

A diákok nagyobb része az úgynevezett akadémiai szakirányba kapcsolódik be. Ők azok, akik úgy tervezik - s mi is úgy látjuk addigi eredményeik alapján -, hogy mesterképzésre (ami korábban a felső két egyetemi évfolyam volt) mennek tovább. Ezután következik a PhD fokozatra felkészülés, a doktori iskola. Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskolánkban mintegy 30 doktorandusz kutat.

Az ötödik félév oktatási nyelve az angol. Legjobb diákjaink utána egy félévet a szakterület elismert európai egyetemeinek egyikén tölthetnek el.

Milyen elvárást támaszt az egyetem a Karra készülőknek?

- Nemcsak a leendő akadémikusokat várjuk, hanem minden olyan jó képességű diákot, akiket érdekel a több tudományágat átfogó oktatás és képzés. Meggyőződésünk szerint ez a jövő felé vezető út.

A közeljövőben két alkalommal, november 24-én és január 9-én nyílt napot tartunk, amikor délelőtt az általános tájékoztatón kérdéseket tehetnek fel az érdeklődök, délután pedig a doktoranduszok bemutatják a laboratóriumokat, s bepillantást engednek az érdekességekbe is: hogy például milyen járó robotot, vagy milyen nanoantennát terveznek, akár a legújabb szoftvertechnikai vagy érzékelő mobilhálózati feladatukat mutatják meg... Az egyetemre készülő diákok képet kaphatnak arról, mi az, ami megkülönböztet minket más egyetemektől.

Az egyetemeken a közösségi élet manapság ki sem alakulhat a kreditrendszerű képzés következtében. Elidegenedett világban, egymással csak felszínes kapcsolatokat tartva készülnek a fiatalok pályájukra. Azt hallani, Önöknél ez is másként van.

- Az első évesek minden tárgyból azonos csoportban kezdik meg tanulmányaikat. Ez a kisebb közösség minden órán együtt van. Fontos jellemzője a karnak az Alfa-kurzusok életrehívása is. A preevangelizációsnak nevezhető alkalmakon mindenkit szeretettel fogadunk. A keresők, akiknek akár a saját, akár másféle világnézettel kapcsolatban kérdéseik vannak, hetente, vacsorával összekötött alkalmakkor találkozhatnak olyanokkal, akik segítségével megtapasztalhatják: nekünk, keresztényeknek mit jelent Jézus Krisztus.

Professzor úr, hogyan foglalná össze a Karon folyó képzés célját?

- Azt szeretnénk, hogy ez a kutatóegyetemi fakultás, melyen Magyarországon és Európában elsőként működik együtt a mérnöki és az élettudományi terület, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel közösen, az MTA öt kutatóintézettel együtt, olyan multidiszciplináris oktatást végezzen, mellyel az innen kikerülő hallgatók világképe sokkal gazdagabbá válik. Ami azt jelenti, hogy egy új tudományos-szakmai kérdés felmerülésekor olyasmi jusson az eszükbe, ami ezer-kétezer társukon kívül (hiszen senki más nem rendelkezik rajtuk kívül az ehhez szükséges ismeretanyaggal és szemlélettel) egyetlen embernek sem juthat eszébe a világon. Ehhez járul a nemrég akkreditált új szakunk a Semmelweis Egyetemmel: a molekuláris bionika. Ez már egy új világ kezdete... Ez a fakultás szakmai missziója.

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu