A párbeszéd jegyében

A Szentatya Törökországba indul

XVI. Benedek pápa a szokottnál nehezebb, sokrétű feladatot vállal november 28-án kezdődő törökországi, illetve konstantinápolyi apostoli útján. Kétségtelen, hogy látogatása elsősorban a római és konstantinápolyi testvéregyházak közötti kapcsolatok mélyítését kívánja szolgálni. Mivel azonban a történelmi konstantinápolyi patriarchátus Isztambul város Fanar negyedében, tehát Törökországban van, így szükségszerűen megszólítja a többségében iszlám társadalmat is. Márpedig a reményekkel biztató ortodox-katolikus kapcsolatoktól eltérően az iszlámmal való párbeszéd eddig bizony nem sok eredményt hozott.

Amióta 1054-ben teljessé vált a már régóta mélyülő "nagy keleti egyházszakadás", a keleti kereszténység egyre több nemzeti részegyházzá bomlott fel. Mára a konstantinápolyi patriarchátus, melyet ökumenikusnak, tehát az összes keleti keresztény egyház fölött állónak is neveznek, valójában csak tiszteletbeli elsőbbséggel rendelkezik. Híveinek száma csak mintegy százötvenezer.

A keleti keresztény egyházak évszázadok óta együtt élnek az iszlám vallással, és kénytelenek küzdeni vallási jogaikért. Ez a kisebbségi helyzet (a nagy létszámú orosz ortodoxia esetében pedig a kommunista elnyomás hatása) ösztönzőleg hatott a II. vatikáni zsinat által kezdeményezett egységtörekvésekre. A zsinat idején I.Atenagorasz konstantinápolyi pátriárka volt az első, aki örömmel válaszolt a kezdeményezésekre. Azóta az egyes ortodox részegyházak egymás közti és Rómával folytatott teológiai párbeszéde - ha nem is zökkenőmentesen, mégis - előrehaladt.

Szent Péter és Szent András testvéregyházai között (Róma-Konstantinápoly) többek között rendszeressé váltak a látogatások. Szent Péter és Pál ünnepén a patriarchátus küldöttei Rómát keresik fel, november 30-án, Szent András ünnepén pedig Róma képviselői mennek Konstantinápolyba. 1979-ben azonban II. János Pál pápa személyesen látogatott el Konstantinápolyba, idén pedig XVI. Benedek pápa lesz ott Szent András ünnepén.Vendéglátója I. Bartholomaiosz pátriárka, az apostol kétszázhetvenedik utóda, akit 1991-ben iktattak be tisztébe.

XVI. Benedek pápa már tavaly fel kívánta keresni a patriarchátust, akkor azonban a török kormány nehézségeket látott az út előkészítésében. Ez is jelezte a szélsőséges iszlám szemlélet előretörését, amelynek szomorú következményei az utóbbi időben elkövetett papgyilkosságok is. De ide tartozik Erdogan miniszterelnök mostani távolléte is a Szentatya fogadásától - bármily indokot is mondanak.

A szeldzsuk török törzsek a Bizánci Birodalomban éltek. A XI. században meghódították a kis-ázsiai Anatóliát, majd fokozatosan nyomultak előre az egykori Bizánc területén. Az Oszmán Birodalom aztán 1453-ban elfoglalta magát Konstantinápolyt is.

Az egykori birodalom romjain 1923-ban Musztafa Kemal Atatürk alapította meg a mai Török Köztársaságot - szándéka szerint laikus, nyugati típusú országként. Az ország 1952 óta a NATO tagja, és az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. A csatlakozási tárgyalásokat nehezíti, hogy Ciprus egységét a török jelenlét még ma is akadályozza, s az iszlám növekvő előretörésével párhuzamosan sérülnek a vallási és etnikai kisebbségek jogai. A kurd kisebbség helyzete külön téma. Az örmények első világháború utáni sorsa pedig még mindig "törvényes" tabutéma Törökországban.

Törökország lakosságának csaknem nyolcvan százaléka török. A legnagyobb kisebbség a kurdoké, kisebb népcsoportok a grúzok, szírek, arabok, görögök és a maradék örmények.

A lakosság 98 százaléka iszlám, muzulmán vallású, főleg szunniták, de vannak síiták is. A keresztények elenyésző kisebbséget alkotnak az országban, számuk 100-120 ezer lehet. A legnépesebb a görög ortodox közösség, kisebb arányban vannak jelen az örmények, káldok, szírek, valamint a latin rítusú katolikusok. Történelmi okokra visszavezethetően ez utóbbiaknak nincs jogi szintű elismerése az országban, az örményekkel, szírekkel, görög ortodoxokkal ellentétben. Ennek megváltoztatását kérték a török főpásztorok múlt évi tárgyalásaik során az Európai Uniótól.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu