A hét szentjei

Augusztus 14.

Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap és vértanú

Lengyelországban született 1894-ben. Minorita szerzetes, akit Rómában szenteltek pappá 1918-ban. Különös szeretettel viseltetett a Boldogságos Szűzanya iránt, ezért megalapította a "Szeplőtelen Szűz Hadserege" nevű társulatot. Betegsége miatt Japánból vissza kellett térnie a missziós munkából, és a rend vezetői a lengyelországi Niepokalanow kolostorának elöljárójává nevezték ki. A hazáját megszálló németek többször letartóztatták, majd 1941. május 28-án az auschwitzi haláltáborba szállították. Az egyik éhhalálra ítélt rab helyett önként vállalta a halált. 1841. augusztus 14-én az elítéltek közül utolsónak fejezte be életét. VI. Pál pápa 1971-ben boldoggá, II. János Pál pápa 1982-ben szentté avatta. Leveleiből egyetlen gondolat: Lásd, testvérem, Isten irgalmából milyen nagy a mi hivatásunk. Az engedelmesség által mintegy átlépjük kicsinységünk határait, és azonosulunk az isteni akarattal, amely végtelen bölcsességével és okosságával a helyes cselekvésre irányít minket.

Augusztus 15.

Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

XII. Piusz pápa így fogalmazza meg apostoli rendelkezésében az egyház hitét és ősi meggyőződését: "Szűz Mária végül is mintegy kiváltságainak legfőbb koronájaként elnyerte a mentességet a sírban való romlástól, és - szent Fiához hasonlóan - legyőzve a halált, testével és lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe, ahol szent Fiának, az örökkévalóság halhatatlan Királyának a jobbján, mint Királynő tündököl."

Augusztus 16.

Szent Ponciánusz pápa és Szent Hippolitusz áldozópap vértanúk

A szent vértanúkról úgy emlékezik meg a Depositio martyrum, mint akiket Szardínia szigetére száműztek. Akadályoztatása miatt lemondott tisztségéről, hogy a római egyház ne maradjon pásztor nélkül. Vértanúságot szenvedtek, holttestük átvitele a római Kalixtusz-katakombába Fábián pápa (235-250) idejében történt. Az átvitel napja augusztus 13., a magyar naptár szerint a mai napon emlékezünk meg róluk.

Augusztus 18.

Eudes Szent János áldozópap

Szent X. Piusz pápa a szentet Jézus Szentséges Szíve liturgikus tisztelete apostolának nevezte, aki a francia lelkiségi iskola egyik jeles személyisége volt. 1643-ban megalapította a Jézus és Mária Társulatot (eduisták) a papi szemináriumokban való lelki nevelésre, és a nép között folyó missziós tevékenység segítésére. Lelkipásztori tevékenységük az élet minden területére kiterjedt, és sokat tettek országuk lelki megújulásáért. 1680-ban halt meg, hetvenkilenc éves korában.

Augusztus 19.

Szent Bernát apát és egyháztanító

1090 körül született a franciaországi Dijon környékén. A vallásos nevelésben részesülő fiatalember a ciszterciek közé lépett. 1115-ben már a clairvaux-i monostor apátja. Bejárta Európa országait, hogy a békét helyreállítsa. Hatvannyolc monostort alapított az európai országokban, amelyek a földművelésnek és a kézművességnek is a központjai voltak. Számos teológiai művet is írt. Életelve volt: A lelki élet legnagyobb erőforrása a szeretet. 1153-ban halt meg Clairvaux-ban.

Augusztus 20.

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

969 körül született Esztergomban. Szent Adalbert keresztelte meg. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Országalapító királynak tartjuk, mert megalkotta a törvényeket, rendezte a magyarság életét, megszervezte az egyházi életet, szerzeteseket hívott az országba. Példás családi életet élve a magyar családok eszményképe. Az Intelmek megírásával fiát, Imrét készítette elő az uralkodásra, azonban egy szerencsétlen vadászat alkalmával elhunyt. A nehéz helyzetben sem esett kétségbe, hanem halála előtt országát a Boldogságos Szűznek, a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérváron temették el. Ünnepét szentté avatásának napján tartjuk, amely 1083-ban történt. Ezen a napon az ünnepi Szent Jobb körmenettel is emlékezik az országalapító szent királyra a magyar egyház.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu