|
|
A másság helyett a hasonlóságot hangsúlyozzuk Járóka Lívia EP-képviselő a cigánypasztoráció jelentőségéről A közelmúltban rendezték meg az európai püspöki konferenciáknak a vándorlók pasztorációjával foglalkozó hetedik kongresszusát Zágrábban. A találkozón a romák vándorlásáról, illetve a képzett személyek munkapiacáról volt szó. A témaválasztás, a közép- és kelet-európai püspöki konferenciák külön kérésére és javaslatára történt. Járóka Lívia európai parlamenti képviselő a kongresszus bevezető előadásában a romák helyzetéről beszélt, kiemelve az egyház szerepét a romák valós - és sikeres - integrációjának elősegítésében, valamint méltatta az egyház eddigi, ezen a téren végzett munkáját. - A roma lakosság szegénysége és kirekesztettsége igazi kihívást jelent lelkiismeretünk számára. Az Evangélium központi üzenete Krisztus felszabadító műve, amely csak akkor valósulhat meg, ha cselekedeteink mindig az egyenlőség, szociális igazságosság, szolidaritás elveire épülnek, ha a szeretet lesz életünk mércéje - fogalmazott a képviselő asszony. Járóka Lívia az Európai Néppárt (EN) képviselőjeként Orbán Viktor, az EN alelnöke megbízásából egy roma integrációs stratégia kidolgozásán munkálkodik. E tervezet fontos eleme a munka és az oktatás, valamint az egyház szerepe a romák integrálásában. - Az egyházközségekben jelentős integráló szerepe van a helybeli papnak, a helyi közösségnek és annak a lehetőségnek, hogy a hitélet, a közösségi munka révén az emberek megismerhetik egymást, és ezáltal az előítéletek ellen küzdhetnek - nyilatkozta a képviselő asszony. - A roma integráció jelentős részét képezi a cigánypasztoráció, és kívánatos, hogy az egyház ez ügyben tett erőfeszítései még erősebb befolyást gyakoroljanak a nem roma hívők romákkal szembeni előítéletének megváltoztatásában; a különbségek és a másság helyett a hasonlóságokat hangsúlyozva. - A cigánypasztorációt végző papok és pasztorációs munkatársak tevékenysége kapcsán összegyűlt, előítéletektől mentes tapasztalatot pedig rendszeres fórumon kellene közzétenni, keresve a misszió újabb területeit - tette hozzá Járóka Lívia. - A magyarországi példák (Hodász, Alsószentmárton, az egyház által működtetett iskolák) jelzik a progresszív magatartás sikerét ebben a kérdésben, ami Európa-szerte példa lehet. Járóka Lívia szorgalmazta azt is, hogy az egyház által egybegyűjtött tapasztalatok és információk integrálódjanak a politikai döntéshozatal folyamatába is, valamint hangsúlyozta, hogy az emberi jogok érvényesítése területén szükséges a Vatikán nyílt, egyértelmű szerepvállalása is. Körössy László A vándorlók pasztorációjával foglalkozó kongresszus javaslatai a püspöki konferenciák számára: A helyi egyházak folytassák szolgálatukat a romákért, mivel az a szolgálat a hátrányos helyzetűekért végzett misszióból fakad. Segítsék közösségeiket a roma identitás elismerésében, elhárítva így a számos negatív előítéletet. Szerezzenek információkat a romák konkrét helyzetéről az egyházmegyékben, annak érdekében, hogy a plébániák megfelelő módon válaszoljanak ennek a pasztorációs feladatnak a kihívásaira. Támogassák a pasztorációs munkatársak és a romák találkozását, nekik kell dialógust teremteniük a vándorlók és a letelepedett életformát élők között is. A püspöki konferenciák kötelezzék el magukat arra, hogy a romák életformája elismerést nyerjen, és ennek érdekében közvetítsenek a média, valamint a politikai szervek felé. Az Európai Unió gazdasági és demográfiai helyzete miatt egyre több képzett személyt igényel. Másrészt az igazságtalanság és a fejlődés hiánya bizonyos országokban a képzett személyeket távozásra kényszeríti, a nyugati országok látszólagos gazdagságának vonzásában. Ez a jelenség új, úgy a nyugati, mint a keleti egyházak számára. Meghívjuk a tapasztalatok és az elvárások megbeszélésére a származási országok, valamint a befogadó országok egyházait. A helyi egyházak kötelezzék el magukat a közreműködésben a származási országok egyházaival arra, hogy a képzett személyek rendelkezésére bocsássák azokat a humán és materiális forrásokat, amelyekre szükségük van, figyelembe véve különböző rítusaikat. A befogadó országok elismerik, hogy ezeknek a közép- és kelet-európai képzett személyeknek az integrációja gazdagodást jelent - főleg lelkiségi szempontból. A helyi egyházak ismerjék el egy külön erre a célra kifejtett pasztorációs munka szükségességét, hogy ezek az emberek hidakat építsenek az egyházak között. Ők megvalósíthatnák az ökumenikus és a vallások közötti párbeszédhez szükséges nyíltságot. A püspöki konferenciák és a katolikus szervezetek emlékeztetik a politikusokat és az uniós szervezeteket arra a felelősségre, amely ebből az új típusú migrációból ered, amely gyökérteleníti a személyeket, családokat szakít szét, és megvonja ezektől az országoktól a fejlődéshez szükséges szellemi erőforrásokat.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||