A látványnál mélyebb jelentés

Pátzay-emlékérmet kapott Szmrecsányi Boldizsár

Pátzay Pál szobrászművésznek, a XX. század kimagasló szobrászának több alkotása is meghatározó eleme Budapest városképének. Az V. kerületi Duna-korzón a Dunai szél című szobra, a Sportlovas az Irgalmasok Kórháza előtti parkban áll, a Kígyóölő című Wallenberg-emlékmű a XIII. kerületi Szent István parkban. Szobrai megtalálhatók templomokban is: a Szent István-bazilika hívei jól ismerhetik 1947-50 között faragott Szűz Mária- és Szent József-szobrát, a Városmajorban pedig 1933 óta megtalálható Pátzay Szent József- oltára, Piétája és a tizenkét apostol domborműves alakja.

E gazdag és nagyhatású szobrászi életmű ápolását az erre hivatott szakmai intézmények (Budapest Galéria, kapuvári Rábaközi Múzeum) mellett a mester felesége által létrehozott Pátzay Pál Művészeti Alapítvány látja el. Hertha asszony 2003-ban egy Pátzay Pál-emlékérem elnevezésű díj magalapításához felajánlotta férje Klebelsberg Kunó-érmének bronz példányait, hogy azzal minden évben egy olyan szobrászt ismerjenek el, aki a mester szellemi örökségét tisztelve alkot. Az érem mellé a Pátzay Pál állandó kiállítását gondozó Budapest Galéria fenntartója, a Fővárosi Önkormányzat meghatározott pénzösszeget is biztosít, amellyel jelzi e szobrászi hagyomány megőrzésének és folytatásának fontosságát.

Pátzay Pál születésnapján, szeptember 17-én a Budapest Galéria Kiállítóházában (III. kerület, Lajos u. 158.) az idén harmadik alkalommal adták át a mesterről elnevezett díjat. Szabó Tamás és Rieger Tibor szobrászművészek után most Szmrecsányi Boldizsár vehette át az elismerést. A képzőművészeti életben Boldi néven ismert fiatal alkotó az ősei, Lechner Ödön építész ükapa, ifjabb Lechner Ödön festőművész és (Szmrecsányi) Pajtás Ödön festőművész dédapa által megteremtett hagyományokat tisztelettel folytatva formálja saját szobrászi világát. Alig egy évtizedes pályáján meghatározóak a figurális alkotások, amelyek az embert teremtményi mivoltában értelmezik. Az emberi élet örök, ismétlődő mozzanatait (születés, elmúlás, szellemi és fizikai tevékenységek) témául választó kompozíciók többségét márványból, mészkőből faragja. A szobrok anyaga önmagában is időtlenséget sugároz. Ezt az érzést nagyban erősíti, amint felületük tükörsimaságában az emberi kéz megmunkálásának nyoma a természeti erők emberöltőket átfogó hatásának képzetével ötvöződik. A márványba, mészkőbe időtlenült férfi és női alakok hétköznapinak tűnő élethelyzetekben jelennek meg. Anatómiai formáik stilizáltsága arra utal, hogy Szmrecsányi Boldizsár alkotói szándéka nem csupán az egyszeri látvány vagy élmény rögzítése, hanem az azokban jelen lévő egyetemes érték plasztikai megfogalmazása. Szobrászi törekvését ezzel a felismeréssel sem csupán filozofikus tartalmúnak minősíteném, hanem kifejezetten az isteni valóság távlataiban, összefüggéseiben gondolkodónak. Erről győznek meg a konkrét szakrális témájú művei: a Jó Pásztor-kompozíciók vagy a Szent Ferenc legendájával foglalkozó plasztikák. Ezek a hagyományos ikonográfiai felfogást megújítva őrzik az isteni tanítások örökérvényűségét, különböző történelmi korokban, élethelyzetekben megmutatkozó aktualitását. Ez magyarázza, hogy homokkőből készült Jó Pásztor című szobra a franciaországi Charité-sur-Loire kórháza előtt áll, a téma bronz változata pedig a budapesti felső-krisztinavárosi plébániatemplomban látható.

Szmrecsányi Boldizsárnak a szobrászat mestersége iránti mély alázata, művelésében a hagyományok tiszteletének és embertársai szolgálatának ötvözése lényegi rokonságot mutat Pátzay Pál szobrászi küldetéséhez való viszonyával. A Pátzay Pál-emlékéremmel a mester születésének 109. évfordulóján kitüntetett alkotó eddigi pályája azt jelzi, hogy a nagy előd szellemi örökségét a nemzeti kultúra egészének lényeges értékeként tiszteli.

Bakonyvári M. Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu