|
|
Dei verbum 2005 A katolikusok három százaléka olvas naponta Bibliát Az Isteni kinyilatkoztatásról szóló II. vatikáni zsinati dokumentum, a Dei verbum kiadásának negyvenedik évfordulója alkalmából biblikuskonferenciát tartottak - száz országból érkezett négyszáz szakember részvételével - Rómában, szeptember 15. és 16. között.
Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának prefektusa, John Niayekan nigériai püspök, az afrikai és madagaszkári püspöki konferencia elnöke, valamint Carlo Maria Martini bíboros, nyugalmazott milánói érsek részvétele az elnökségben jelezte, hogy a konferencia három nagy problémakörrel kíván foglalkozni: a vallásközi párbeszédet érintő dogmatikai, pasztorális és inkulturációs problémákkal. A Dei verbum és II. János Pál pápa Novo millenio ineunte kezdetű enciklikája között eltelt időszak dogmatikai fejlődését a nigériai püspök vázolta fel. A három nap három kiemelkedő témája volt: (1.) Hogyan kerülhet az egyház életének középpontjába a Biblia: a katekézisben, a liturgiában és a keresztény családok életében? (2.) A Biblia szerepe a zsidó-keresztény, a muszlim, a hindu és a buddhista, valamint az újabb vallási mozgalmakkal folytatott vallásközi párbeszédben; (3.) Az Isten szava és a mai beszéd kölcsönös kihívásai. Mint köztudott, a Dei verbum dogmatikus konstitúció, második fejezete azonban a Szentírás sugalmazottságának és magyarázatának problémáival foglalkozik. Nemcsak a jubileum, hanem emiatt is került a biblikusok érdeklődésének középpontjába a dokumentum, amely a katolikus egyházban először hívta fel a figyelmet a szent könyvek vizsgálatánál "irodalmi műfajokra", hangsúlyozta továbbá az Ószövetség és az Újszövetség egymásra hangoltságát, leszögezte a négy evangélium apostoli eredetét, állást foglalt történeti értékük mellett. A dokumentum hatodik fejezete az új fordítások szükségességére hívta fel a figyelmet, és kérte a teológusokat, hogy kiemelt szerepet szánjanak az Írás megfelelő eszközökkel történő, egyházias szellemű tanulmányozására. Az egyház elöljáróinak pedig a lelkére kötötte, hogy a híveket vezessék be az írások tanulmányozásába (26. pont). A konferencián Walter Kasper bíboros hangsúlyozta, hogy Isten szavát Jézus Krisztuson keresztül kell hallgatni, és helyes megértésében és hirdetésében a Szentlélek vezeti az egyházat. A bíboros idézte XVI. Benedek pápa nyilatkozatát a kérdésről: "Nem arra van küldetésünk, hogy magunkat hirdessük, a magánvéleményünket, hanem hogy Krisztus misztériumát terjesszük, akiben megjelenik a valódi humanizmus mértéke. Nem arra küldettünk, hogy sokat beszéljünk, hanem hogy egyetlen szót, az Isten szavát visszhangozzuk, aki testté lett az üdvösségünkre." (Az idézet a lateráni bazilikában május 13-án elmondott beszédből való.) Walter Kasper azt tartotta a konferencia egyik fő feladatának, hogy keresse a módját annak, miként lehet a vallások közötti párbeszédben és a médiában erősíteni a Szentírás szerepét. A Katolikus Bibliaszövetség elnöke, Vincenzo Paglia a bibliatudomány fejlődését tekintette át, Bea bíborostól mostanáig. Idézte Ratzinger bíboros véleményét, mely szerint a Bibliát az egyház alázatával kell olvasni, és hogy a Szentírás nem veszítheti el személyes mondandóját az olvasó számára sem. Paglia professzor sajnálattal említette, hogy a katolikus hívek nyolcvan százaléka a vasárnapi misékben csak hallgatja, de nem olvassa a Szentírást, és a gyakorló híveknek csak három százaléka olvassa naponta a Szentírást. Egy felmérés azt mutatja, hogy a hívek negyven százaléka azt gondolja, Szent Pál, huszonhat százaléka pedig, hogy Szent Péter írta az evangéliumokat. Ennek ellenére a hívek negyvenegy százaléka igényli, hogy a homília közvetlenül az evangéliumi szövegekre épüljön. A Biblia pasztorális alkalmazását az utóbbi negyven évben leginkább Martini bíboros mélyítette el számos vita és konferencia keretében. Ez alkalommal is kerekasztal-beszélgetést vezetett erről, szorgalmazva a kreatív módszerek alkalmazását a Biblia oktatásában. A legélénkebb viták az exegézis és a katekézis kapcsolata, valamint az inkulturációval összefüggő kérdések körül alakultak ki. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a bibliai érv mindig erősebben hat a médiában, mint minden más egyházi tekintélyre való hivatkozás. B.Gy.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||