Hagyomány és modernség

Paál Zsuzsanna az átalakuló néprajztudományról

Az Európai Unióba való belépés új kihívásokkal, feladatokkal szembesítette a magyarságtudománnyal (magyar nyelv és irodalom, a történelem magyar vonatkozásai, néprajz) foglalkozó szakembereket. Újdonság, hogy ezen belül a néprajztudomány munkájához a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara is csatlakozott, ahol most zárul le a Folklór és Etnográfia Program első szemesztere. A Szociológiai Intézet keretében folyó képzési program nem szak, hanem egy kétéves tanítási egységcsomag az egyetem hallgatóinak. A programban igyekeztek kicsiben egy nagy szakot rekonstruálni - a tudományág két fő területét, a szellemi és a tárgyi néprajzot (folklór és etnográfia) oktatják, illetve muzeológiával foglalkoznak, a második felében pedig szakszemináriumokon és terepmunkán vehetnek részt a tanulók.

"Egy évvel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy katolikus egyetemként foglalkoznunk kellene a néprajzzal - emlékezik vissza az indulásra Paál Zsuzsanna egyetemi oktató. - Szemerényi Ágnes tanárnővel indítottuk el a programot, aki a Néprajzi Kutatóintézetnél dolgozik, és már évek óta oktatja a folklórt a magyar szakosoknak. Lehetőséget akarunk adni hallgatóink számára, hogy betekinthessenek a magyarságtudomány, a kultúrakutatás és a muzeológia körébe." A következő félévben Bárth János múzeumigazgató és néprajzkutató, Boldizsár Ildikó népmesekutató és Szacsvay Éva muzeológus is csatlakozik oktatóként a programhoz. A távlati tervek közé tartozik, hogy katolikus egyetemen is legyen valamilyen formában néprajzi-antropológiai szakos képzés. "Több okból is más lehet a Pázmányon folyó néprajz oktatása, mint a többi egyetemen, és már programként is más - mutatott rá Paál Zsuzsanna. - Más korban alakulunk, évtizedek választanak el a nagy múltú szakok létrejöttétől, s nekik is megvan a belső fejlődésük. Az interdiszciplinaritás is növekszik, a néprajz a történettudománnyal, a szociológiával, a magyar irodalommal, a nyelvészettel és sok más tudománnyal érintkezik. Beszélgettem Kránitz Mihály rektorhelyettes úrral, és örült, hogy elindult ez a program. Szeretnénk egy műhelyt kialakítani, amelynek elsődleges témája biztosan a vallásos hagyomány lesz, hiszen katolikus egyetem vagyunk. Tudjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetemen nagyon aktív és eredményes vallási néprajzi műhely alakult ki az utóbbi évtizedekben Barna Gábor nevével fémjelezve. Bizonyára szükség lenne olyan néprajzzal foglalkozó szakemberekre, akiket elfogadnak a falvakban a papok is, hogy együtt ápolják és őrizzék a még meglévő katolikus és helyi hagyományokat. Ilyen személyiség volt Bálint Sándor. Az egyház a hagyományra épít, de annak gyakorlói mindig emberek. Az emberek mentalitásának megismerésében pedig tud a néprajz segítséget nyújtani."

A néprajztudomány napjainkban átalakulóban van. A képzés terén az egész felsőoktatást átstrukturáló bolognai folyamat a néprajz szakot is három plusz két éves szakaszokra bontja. Korábban kérdéses volt, hogy a néprajz alapszak lesz-e, vagy csak kétéves "master" képzésre redukálódik. Nemrég dőlt el, a történelemképzési ágon belül két alapszakot hagynak meg: a történelmet és a néprajzot. "Végül is a néprajz az úgynevezett magyarságtudomány ága - hangsúlyozza Paál Zsuzsanna. - Ezt csak Magyarországon oktatják, ha itt nem kapja meg az alapszak rangot, hol máshol?"

A néprajztudomány azért is változik, mert a globalizáció korában egy kultúra kutatása egyre inkább elvont tudománnyá kezd válni. De a néprajz, amellett, hogy bemutatja egy nép hagyományait, rászoktat egy látásmódra, mások megismerésére és elfogadására. "Az általános néprajz, amit etnográfiának vagy antropológiának nevezünk, épp az ehhez szükséges módszereket dolgozta ki, hogy hogyan ismerhetünk meg egy kultúrát, és azt milyennek lehet értékelni - mondja Paál Zsuzsanna. - De azt is megmutatja, hogy a magam kultúráját hogyan értsem meg. Nemcsak most, az Európai Unióba lépve, hanem mindig is fontos volt a magyarok számára, hogy hagyományaikat megértsék, és el tudják fogadni sokszínűségét. Az egyetemi hallgatókban is az értékek felfedezése iránti vágyat látom, ezért kérik, hogy menjünk határon túli magyar területekre gyűjteni, sőt, többen maguktól elindultak. Azt is tudják, hogy olyan érték van még nem túl messze tőlünk, amit meg kellene ismerni, menteni. De nem kell okvetlenül a határokon kívülre menni. A mai Magyarországon is sokfelé megfigyelhető az átalakuló kultúra. Mert ez a másik fontos útja a mai néprajztudománynak: a hagyományosból a modernbe való átmenet rögzítése. Vannak, akiket az archaikus kultúra iránti vonzódás vezet a néprajz felé, de a jelen helyzetben egyre inkább erősödik az a tendencia, hogy a modern és az archaikus összeütközését, az átalakuló kultúrát vizsgálják kutatóink."

A turizmus is egy olyan irány, amelyet a néprajz most kezd vizsgálni, hogy milyen összefüggések vannak a helyi hagyományok és a turizmus létrejötte között. "Az még kérdés számomra - folytatja a szakember -, hogy az idegenforgalommal való foglalkozás gondolata eljut-e a kistelepülésekre vagy akár a kisvárosokba. Vannak már régebbi példák: Kalocsán vagy Kalotaszegen. Ez bizonyítja, hogy ha van olyan helyi adottság - akár a népi díszítő mestertudás -, ami vonzó lehet a turisták számára, akkor erre lehetne építeni, és sokaknak adhatna megélhetést is. Ha szaktudományunk nem mutatna rá helyi értékeinkre, az idegenforgalomnak nem lenne mivel foglalkoznia. A turizmussal foglalkozó szakemberek azonban nem eléggé kíváncsiak a néprajztudomány eredményeire. Pillanatnyilag kérdés ugyanis, hogy egy külföldi turista számára be tudjuk-e mutatni az ország egyes vidékeinek speciális jellemzőit, akár az építkezés vagy a táplálkozás terén. Átfogó idegenforgalmi koncepció hiányában még nem nagyon tudjuk kidomborítani a helyi adottságokat. Magyarországon a gasztronómia például kellő mértékben alkalmazza-e a helyi tudást? Fönnáll annak a veszélye, hogy az új európai közegben elsikkad a mi kultúránk. A néprajznak abban is nagy szerepe van, hogy felhívja a figyelmet a magyar kultúra egyediségére, értékeire, erőire. És magabiztosan kell vallanunk, hogy mi is hozzáadunk egy színt Európa kulturális sokszínűségéhez."

Kácser Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu