Egy etetőszék kálváriája

No meg a miénk, az etetőszékre várakozóké. Még július elején kezdődött: már üldögélő kisgyermekünk számára néztünk ki egy egyszerűségében is megnyerő, praktikus, szétszedhető (tehát utazáshoz is kiváló) etetőszéket. Négy kivehető lábból, egy műanyag ülőalkalmatosságból, egy erre kapcsolható tálcából és két, csattal illeszkedő pántból áll. Hófehér, ízléses, s mindenekfelett: olcsó.

Felkerekedtünk, s betértünk a felirataiban következetesen tegeződő, ám munkatársai révén mégis magázódó bútorboltba, amely a terméket forgalmazza. Meg is találtuk a polcon a székünk helyét - más, nem szétszedhető és jóval drágább darabok szorításában. Valamint megtaláltuk a székre kapcsolható tálcát, azt ugyanis külön kell megvenni. A tálca mellé ígéretet is kaptunk: szék is lesz hamarosan, nézzünk vissza két hét múlva. Hónunk alatt a tálcával, bizakodással a szívünkben távoztunk.

Gyermekünket ezalatt kölcsönszékben etettük, mondván, hogy hamarosan megoldódik a helyzet. Július közepén ismét ott voltunk tehát... s ott volt az üres polc is, változatlanul. Meglepett érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy hamarosan lesz szék, csak nem fehér, hanem szürke lábakkal. Annyi baj legyen - gondoltuk, bár gyanút foghattunk volna, amikor megtudtuk: a szürke lábak miatt újra minőségellenőrzésen kell hogy átessen a lábas jószág. Ez pedig még legalább egy hónap...

Mély levegőt vettünk, tízig számoltunk, és ígéretet tettünk, hogy egy hónap múlva újra jelentkezünk. Úgy is lett. Azonban augusztus közepén még mindig nem értünk célt: a bolt illetékese meggyőző sajnálkozással adta tudtunkra, hogy bár úton van a termék, valahol a kies pusztaságban elakadt a kamion. Szemöldökünk magasba szaladt, fejünket kétkedve billentettük félre, majd felajánlottuk, hogy megtoljuk a járművet. Hiába. Legyünk türelemmel, ők is a sárga angyalt várják...

Így jött el a szeptember közepe, amikor újabb kísérletet tettünk. - Hogyne, már az áruházban van a szállítmány - mosolyogtak ránk, ám mielőtt igazi örömtáncot lejthettünk volna, a mondat folytatódott: - Egyetlen nehézség, hogy a nemzetközi kereskedelmi engedély nem érkezett még meg hozzá. - És ez mit jelent? - komorultunk el. - Engedély nélkül nem árusítható... Talán egy hónap múlva már kapható lesz...

Itt tartunk tehát e pillanatban. Túl vagyunk a minőségellenőrzésen, a kamionjavításon, a leltárba vételen, és mégis... mégis kölcsönszékben üldögél a gyermekünk négy teljes hónapja.

Még szerencse, hogy a tálcát jó előre megvettük. Ki tudja: ha kapható lesz a szék, lehet, hogy a tálcáról derítik ki, hogy csak azonnali minőség-ellenőrzés után árusítható...

Balázs István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu