Remények és új gondok Csángóföldön

Összeszámoljuk: vagy ötven értelmiségi emelkedett ki a moldvai csángó magyarok közül az 1989-es változások óta: olyanok, akik Erdélyben vagy az anyaországban magyarul végeztek főiskolát, egyetemet, majd hazamentek őseik földjére, hogy segítsék sorstársaik küzdelmét megmaradásukért, nemzeti létükért, anyanyelvükért.

A diktatúra idején és a megelőző korszakokban a csángó élet legfőbb hátrányát a saját értelmiség hiánya jelentette. Az a néhány Erdélyben végzett, magyar érzelmű csángó értelmiségi se térhetett haza szülőföldjére, a hatóságok elűzték onnan őket, és így Erdélyben telepedtek le. A román iskolákat végzett csángó fiatalok pedig többségükben megtagadták szüleiket, s a románosítás élharcosaivá lettek.

Nyisztor Tinka bölcsészdoktor, a néprajzi tudományok művelője egyike az említett ötven csángó értelmiséginek. Pusztinán, ebben a színtiszta csángó magyar községben született, középiskoláját a moldvai Moinesti városában végezte, természetesen román nyelven, majd utána - a kedvező történelmi változásoknak köszönhetően - a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytathatta, természetesen magyarul, itt szerzett doktorátust is. Bukarestben elvégzett egy fran-kofon doktori iskolát is, két éven át Svájcban társadalomtudományi kutatásokat végzett. Mindeme diplomák birtokában, szülőfalujában, Pusztinán él. A semmiből - mondja mosolyogva.

Ezen az értendő, hogy tudására nincs szükség Moldvában. Tavaly a pusztinai általános iskolában nem volt francia tanárnő. Egyetemi szintű franciatudására hivatkozva jelentkezett a tanfelügyelőségen de elutasították, minden különösebb magyarázat nélkül. És gyorsan franciatanárt küldtek Pusztinára - nyilván románt a magyar faluba. Nyisztor Tinka az édesanyjával lakik, őt gondozza, olyan odaadással, hogy a csángó öregasszony felgyógyult az agyvérzés után, és már jár a mezőre dolgozni. Van egy kevés földjük, azt művelik.

Hogy miért ilyen ellenségesek a hatósági emberek ezzel a fiatal nővel szemben? Válaszként azt a küzdelmet vázolja, amelyet jó évtizede folytat - nem egyedül - a csángók anyanyelvi jogaiért, a magyar oktatásért, a magyar misékért. Merthogy ezekkel kezdődne a csángók egyenjogúsága. Amíg az iskolában nem tanulhat magyarul a csángó gyermek, amíg nem magyarul prédikál nekik a templomban a papjuk, addig félszeg marad a tudatuk, addig nem tudják felemelni a fejüket, addig nem lehetnek igazán hasznos tagjai a társadalomnak. Eddig ezt kívülről mondták a csángók ügyében felszólalók. Most maguk, belülről fogalmazzák meg. Döntő különbség.

"Kettős tudat, kettős félelem" - így jellemzi Nyisztor Tinka bölcsészdoktor csángó sorstársainak lelki állapotát. A kapun belül magyarok, a kapun kívül románok. Ez utóbbit nyilván a félelem sugallja nekik. Ettől a félelemtől kell megszabadítania a pusztinaiakat, és a magukat még magyarnak tartó csángók mindegyikét.

Egy évtizedes kitartó küzdelem árán, immár nyolc község iskoláiban tanítják a magyar nyelvet Klézsén, Pusztinán, Lészpeden, Somoskán, Külső-Rekecsényben, Frumoszán, Magyarfalun, Lábnikon - hetente három órában. Választható, de "hivatalos tantárgy", szerepel a tanrendben és az iskolai ellenőrzőkben. Mintegy négyszáz kisdiák tanulja anyanyelvét, az írást és olvasást magyarul az iskolákban, szakképzett pedagógusoktól.

Egyenlő fontosságú az iskolákkal a felnőttek anyanyelvű kultúrájának művelése. Amit az iskolában tanul a gyermek, azt hamar elfelejti, ha később nem gyakorolja a nyelvet. Nyisztor Tinka 2001-ben Pusztinán megalakította az azóta már hivatalosan is bejegyzett Szent István Egyesületet. Kapcsolatot tartanak a budapesti Szent László Társulattal. Az elnöknő, vagyis Nyisztor Tinka buzgalmából épül a Magyar Ház. A hivatalos tulajdonos az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely másfél évszázados tevékenysége során - a diktatúra ideje leszámítandó! - végre kiterjesztette tevékenységét Moldvára is. Pusztinán most mintegy kétezer lakos él, vagyis körülbelül hétszáz család. A Magyar Ház építése serkentőleg hat más csángó településekre is. Miként a pusztinaiakat is buzdította Klézse példája, ahol már működik Magyar Ház, amelyben nyelvtanfolyamokat rendeznek, népdalokat és néptáncokat tanítanak.

- És időnként szentmisét tartanak benne, ha arra jár valamelyik erdélyi pap...

Elérkeztünk a csángó élet legfájdalmasabb sebéhez: a nyelvi ínséghez, a magyar nyelv kitiltásához a templomokból. Pusztinán évente négyszer misézik valamelyik gazda udvarán Gergely Géza csíkszentmiklósi plébános. Legalább százan egybegyűlnek a misékre. Ennél jóval többen, mintegy háromszázan írták alá a iasi-i püspökséghez küldött alázatos kérésüket magyar misékért. Pusztina papja, Deac Eugennek írja a nevét, noha jól tud magyarul, Nagypatakon született, Klézse szomszédságában, magyar csángó faluban. A gyóntatószékben eltűri a magyar nyelvet, az asszonyok másként nem is tudnának meggyónni. A fiatal káplánhoz, aki viszont nem tud magyarul, senki sem megy gyónni.

Deac Eugen atya - magyarul Deák Jenőnek hangzanék a neve - személye elleni támadásnak tekintette, hogy hívei aláírták a kérelmet.

Ezt sehogy sem érti Nyisztor Tinka. Nem értik a pusztinai férfiak, akik mostanában messze vidékekre eljárnak vendégmunkára, és személyes élményként tapasztalták, hogy mindenütt a világon a papok a nép nyelvén miséznek és prédikálnak.

- Hát ki a fontosabb? Nem a hívő ember? Az egyház a II. vatikáni zsinaton nem véletlenül vezette be mindenütt az anyanyelvű szolgálatot. Moldva kivétel lenne ez alól? Csupán csak Moldva az egész világon? Regionális érdek, megszokás, előítélet a magyar nyelv ellen? A hívek lelki üdve nem fontosabb mindennél? Háromszáz aláírás az háromszáz család! A hétszázból háromszáz...

Nyisztor Tinka elmegy a püspökségre Iasiba, kihallgatást kér és kap a bukaresti nunciustól.

- A nuncius úr már többször fogadott - mondja Nyisztor Tinka bölcsészdoktor. - Úgy tűnik, mindinkább megérti a helyzetünket, kérésünket. Nagy szükség van a támogatására., mert a román nacionalizmus támadásokra készül megszerzett jogaink és a visszatérő kívánságunk ellen. Novemberben és decemberben tartják a Iasi-i Egyházmegyében a zsinatot. Papokon, szerzeteseken kívül részt vesznek világi hívek is. A Szent István Egyesület is bejelentett tizenkét küldöttet. A püspökség hallani se akart rólunk, sőt... Vasárnaponként tájékoztatást tartanak a templomokban a jelölteknek. A mi jelöltjeinket előbb kizárták a felkészítőkből, erre mi erélyesen felléptünk, és a dolgok most változni látszanak. Csakhogy a közeli városban, Moinestiben a helyi pap nyíltan hangoztatta, hogy a zsinatnak állást kell foglalnia a magyar misék ellen...

Nyisztor Tinka itt abbahagyja. Folytatom helyette én.

Kinek van joga tudathasadást okozni egyetlen katolikus hívőnek is: szíve vágya, anyanyelve - vagy néhány lelkész diktatúrája között? Kinek lehet merészsége szembeszegülni a II. vatikáni zsinat határozatával, a világegyházzal vagy akár egyetlen csángó hívő kívánságával is? Deac tisztelendő úr vajon hallott-e klézsei elődjéről, a szülőfaluja közvetlen közelében lévő Forrófalva szülöttéről, Petrás Ince János atyáról, az első magyar folklórgyűjtők egyikéről, aki életét adta itt, Moldvában hívei anyanyelvéért, hitéért, szabad jövőjéért?

Beke György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu