|
|
Könyvespolcra Szent Ágoston A 2004-es könyvfesztivál egyik legjelentősebb könyve a neves francia történész, Serge Lancel csaknem ezeroldalas monográfiája volt Aurelius Augustinusról, ismertebb nevén Szent Ágostonról. A szerző régészként sok ásatás vezetője volt Karthágóban, a mai Tunézia Algéria közelében fekvő területén, így Szent Ágoston (354-430) egykori püspöki székhelyén, Hippóban, és szülővárosa, Thagaste környékén is. A szerző a történész és a régész szemszögéből veszi szemügyre alakját. Ugyanazzal a szemlélettel rekonstruálja az Africa provinciából származó, klasszikus rétori képzésben részesült püspök életútjának állomásait, ahogyan e különös atmoszférájú helyet rekonstruálja. Úgy veszi sorra Ágoston fordulatos életét, hogy közben e fordulatokat és az egyes művek keletkezését mindig az adott történeti-szellemi összefüggésbe ágyazza, abba a spirituális légkörbe, amelyben az egyes alkotások megszülettek. Hosszabb kitérőkkel "tarkított" göröngyös út vezetett odáig, hogy végül Szent Ágostont a kereszténység legnagyobb filozófusának mondhassuk. Korán megismerkedett a perzsa eredetű manicheizmussal, amely a világ lényegét a világosság és a sötétség birodalmának harcában látja. Ebből hamar kiábrándult, később mintegy öt évig vitázott velük. Fiatalon Cicero Hortensius című művének hatására kezdett filozófiával foglalkozni. 374-ben retorikát tanított városában, egy év múlva Karthágóban. Itt Szent Ambrus prédikációit hallgatva észrevette Ambrus és a neoplatonizmus érintkezési pontjait, és felismerte a Biblia allegorikus értelmezésének lehetőségeit. Az értelmi megtérést erkölcsi megtérés követte, 387-ben felvette a kereszténységet. Ekkoriban írta három dialógusát a szkepszis (kételkedés) ellen. Ezek egyikében vitatkozott az akadémikusokkal a megismerés lehetséges és boldogító voltáról, s arról, hogy a világ rendjének, harmóniájának felismerése Istenhez vezet. Mindezek persze sokkal színesebben, élményszerűbben jelennek meg Serge Lancel könyvében. A szerző rámutat: "Szent Ágoston az ókori irodalom egyetlen olyan szerzője, akinek a műve terjedelmét tekintve máig növekszik: tizenöt éve bukkantak rá a püspöknek vagy harminc, addig kiadatlan levelére, részben a párizsi Nemzeti Könyvtár gyűjteményében, részben a marseilles-i városi könyvtár kéziratarchívumában, valamivel később pedig eddig ismeretlen szentbeszédei kerültek napvilágra a németországi Mainz könyvtárában; és mivel ezek az újabb leletek arra is fényt derítenek, mi minden hiányzik még, bizton állíthatjuk, hogy ha buzgón kutatunk a vén Európa könyvtárainak mélyén, tovább bővíthetjük a kiadott Szent Ágoston-művek listáját." A monográfiát "Kiegészítő jegyzetek" követik, s gazdag bibliográfia zárja ezt a rendkívül értékes és olvasmányos könyvet. (Serge Lancel: Szent Ágoston. Fordította: Komocsay Ildikó, Európa Kiadó, 2004.) Frideczky Frigyes
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||