Uj Ember

2004.07.11
LX. évf. 28. (2918.)

Szent Benedek,
Európa
fő védőszentje

Főoldal
Címlap
A nélkülözők pártfogója Magyarországon
Szent Pál nyomában
Püspökkari szóvivők találkozója Athénban
Történelmi jelentőségű....
Szabadság miatt boldog
Lelkiség
Ki az én felebarátom?
Szentírás-magyarázat
A megtört ember - a megtört Krisztus
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (3.)
Liturgia
A hét szentjei
Lellisi Szent Kamill áldozópap
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az európaiságról - Szent Benedek ünnepén
A reklám - értékes is lehet?
TALLÓZÓ
A Mindszenty-per tanulságai
Lapszél
Rend a számokban
Élő egyház
Szerelmes szenvedély és intellektuális képzés
A legfőbb ferences elöljáró magyarországi látogatása
Épül a megújulás iskolája
Egyház, tudomány, művészet
Az Egri Egyházmegye visszatekint szellemi értékeire
Új főtitkár a MAKÚSZ-ban
A KÉK jövője
Múltidézés Zsámbékon
Idén kétszázötven éves a település temploma
A helyes időpont
Fórum
Egy Jézus-regényről
Irgalmas üzenet, zenei lélekkötés
Tizenöt éve halt meg Rajeczky Benjámin
Könyvespolcra
Szent Ágoston
Emlékezés Szigeti Endrére
Az Olvasó írja
És lehull nevedről az ékezet...
Fórum
Városépítők nyomában
Kulturális terepszemle Miskolcon
Fórum
Jó nekünk itt lennünk...
Hajléktalanok lelki sátortábora a budai hegyekben
Nem kerültem értékzavarba...
Gulyás Imre költő, újságíró szülőföldről és örökségről
Vannak még fatörzseim...
Főhajtás Mindszenty előtt
Pápai papszentelés
A gyógyító Jézus nyomában
Fórum
Remények és új gondok Csángóföldön
A vértanúság helye
Apor-kiállítás Győrött
Apor Vilmos-templom Erdélyben
Ifjúság
Házak halála
Hangulatjelentések
Szólj hozzá!
Programajánló
Ifjúsági fesztivál Csobánkán
Egzotikum
Rejtvény
Kultúra
Szigorú tekintetű orgonaépítő
Százhetven éve született Angster József
"Magon kőtt" tudomány
Berecz András könyvéről és a régiekről
Paletta
Fölébreszt a szívem
Emléksorok Supervielle-ről
Mai erkélyjelenet
Mozaik
"Igazi szalézi munka..."
Nyári oratórium Balassagyarmaton
Árnyékcsuporka
Emléktábla-szentelés
Zeng a harang hívó szóval
DAX-reneszánsz

 

Könyvespolcra

Szent Ágoston

A 2004-es könyvfesztivál egyik legjelentősebb könyve a neves francia történész, Serge Lancel csaknem ezeroldalas monográfiája volt Aurelius Augustinusról, ismertebb nevén Szent Ágostonról. A szerző régészként sok ásatás vezetője volt Karthágóban, a mai Tunézia Algéria közelében fekvő területén, így Szent Ágoston (354-430) egykori püspöki székhelyén, Hippóban, és szülővárosa, Thagaste környékén is. A szerző a történész és a régész szemszögéből veszi szemügyre alakját. Ugyanazzal a szemlélettel rekonstruálja az Africa provinciából származó, klasszikus rétori képzésben részesült püspök életútjának állomásait, ahogyan e különös atmoszférájú helyet rekonstruálja. Úgy veszi sorra Ágoston fordulatos életét, hogy közben e fordulatokat és az egyes művek keletkezését mindig az adott történeti-szellemi összefüggésbe ágyazza, abba a spirituális légkörbe, amelyben az egyes alkotások megszülettek.

Hosszabb kitérőkkel "tarkított" göröngyös út vezetett odáig, hogy végül Szent Ágostont a kereszténység legnagyobb filozófusának mondhassuk. Korán megismerkedett a perzsa eredetű manicheizmussal, amely a világ lényegét a világosság és a sötétség birodalmának harcában látja. Ebből hamar kiábrándult, később mintegy öt évig vitázott velük. Fiatalon Cicero Hortensius című művének hatására kezdett filozófiával foglalkozni. 374-ben retorikát tanított városában, egy év múlva Karthágóban. Itt Szent Ambrus prédikációit hallgatva észrevette Ambrus és a neoplatonizmus érintkezési pontjait, és felismerte a Biblia allegorikus értelmezésének lehetőségeit. Az értelmi megtérést erkölcsi megtérés követte, 387-ben felvette a kereszténységet. Ekkoriban írta három dialógusát a szkepszis (kételkedés) ellen. Ezek egyikében vitatkozott az akadémikusokkal a megismerés lehetséges és boldogító voltáról, s arról, hogy a világ rendjének, harmóniájának felismerése Istenhez vezet.

Mindezek persze sokkal színesebben, élményszerűbben jelennek meg Serge Lancel könyvében. A szerző rámutat: "Szent Ágoston az ókori irodalom egyetlen olyan szerzője, akinek a műve terjedelmét tekintve máig növekszik: tizenöt éve bukkantak rá a püspöknek vagy harminc, addig kiadatlan levelére, részben a párizsi Nemzeti Könyvtár gyűjteményében, részben a marseilles-i városi könyvtár kéziratarchívumában, valamivel később pedig eddig ismeretlen szentbeszédei kerültek napvilágra a németországi Mainz könyvtárában; és mivel ezek az újabb leletek arra is fényt derítenek, mi minden hiányzik még, bizton állíthatjuk, hogy ha buzgón kutatunk a vén Európa könyvtárainak mélyén, tovább bővíthetjük a kiadott Szent Ágoston-művek listáját." A monográfiát "Kiegészítő jegyzetek" követik, s gazdag bibliográfia zárja ezt a rendkívül értékes és olvasmányos könyvet.

(Serge Lancel: Szent Ágoston. Fordította: Komocsay Ildikó, Európa Kiadó, 2004.)

Frideczky Frigyes

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu