Az erkölcsi megújulást szolgálja

Felszentelték Lengyelország legnagyobb templomát

Több tízezer hívő jelenlétében szentelte fel június 12-én Józef Kowalczyk érsek, pápai nuncius Lengyelország legnagyobb székesegyházát, a Licheni Legszentebb Szűzanya fogadalmi bazilikát.

A szentbeszédetmondó Józef Glemp bíboros, prímás kiemelte: a licheni szentély erkölcsi megújulásra ösztönzi a lengyeleket.

A Poznan központú nagy-lengyelországi vajdaság és a Wloclaweki Egyházmegye területén, Konin városától nem messze fekvő településen tíz évig tartottak az impozáns bazilika építési munkálatai. Teljes egészében a hívek adományaiból létesült, a pénzgyűjtés és a munka irányítása pedig egyetlen ember nevéhez, a szenthely őréhez, Eugeniusz Makulski atyához fűződik.

A licheni Mária-kegyhely gyökerei a XIX. század közepére nyúlnak vissza. A hagyomány szerint a falu melletti erdőben jelent meg a Szűzanya több alkalommal egy pásztorgyereknek, Mikolajnak, egy fenyőfán függő Mária-kép mellett.

A csodás képet licheni kovácsmester, Tomasz Klossowski, az 1813-as lipcsei "népek csatájának" résztvevője helyezte el a fán. A néphagyomány szerint Szűz Mária királynőként, aranyos palástban, kebléhez egy fehér sast - a lengyel nemzet jelképét - szorítva jelent meg a sebesült Klossowskinak. Megígérte neki, hogy fel fog gyógyulni, és visszatér szülőhazájába. Egyben megkérte, hogy találja meg az őt hűen ábrázoló képet, és gondoskodjék kultuszáról. Klossowski többéves keresés után Czestochowa mellett, egy útszéli fán bukkant a képre, hazavitte Lichenbe, és halála előtt az erdőben egy fenyőfára függesztette.

Szűz Mária a pásztorfiúnak megjelenve megtérésre, vezeklésre és a rózsafüzér imádkozására hívta fel az embereket. Járványokat és háborúkat jövendölt, és azt kérte, hogy a papok engesztelő miséket mondjanak. Egyben megígérte, hogy akik imádkoznak a képe előtt és megváltoztatják életüket, azok megmenekülnek a járványtól. Kérte azt is, hogy képét egy méltóbb helyen tiszteljék.

Jelenései idején a hagyomány szerint Mária megjövendölte, hogy Lichenben hatalmas székesegyház épül majd: "Képemhez zarándokok fognak érkezni egész Lengyelországból, és vigaszt találnak gyötrő gondjaikban. Egyszer nagyszerű templom áll majd itt, s ha az emberek nem építik meg, angyalokat küldök, akik megteszik helyettük."

Eleinte még a pásztorfiú sem volt biztos benne, hogy a Szűzanya jelent meg neki, ám amikor 1852-ben kolerajárvány tört ki, egyre többen kezdtek zarándokolni az erdőben függő kegyképhez. Az ott történt hirtelen gyógyulások hatására a képet csodatévőként kezdték tisztelni. Először egy kis kápolnában helyezték el, majd átvitték a licheni plébániatemplomba.

Azóta egyre nő a licheni Szent Szűz kultusza, akit olykor Lengyelország Fájdalmas Királynőjének neveznek. 1966-ban, "Lengyelország megkeresztelkedésének" ezredik évfordulóján a lengyel püspöki kar kérésére VI. Pál pápa hozzájárult a kegykép megkoronázásához, amit egy évvel később Stefan Wyszynski bíboros, néhai lengyel prímás végzett el.

1949 óta a licheni szentélyt a mariánus férfi szerzetesrend gondozza. II. János Pál pápa 1999. júniusi lengyelországi zarándoklata alkalmával megáldotta az épülő bazilikát, amelyben 2000 karácsonyán, az új ezredév küszöbén tartották az első szentmisét. Most a Szentatya üzenetben üdvözölte a bazilika elkészültét és a felszentelést ünneplőket.

A licheni bazilika méreteivel Európában a hetedik, a világon pedig a tizenegyedik helyet foglalja el: 98 méter magas, 77 méter széles, 138 méter hosszú, a 11 ezer négyzetméteres templomtérben 17 ezer ember fér el. Az építész, Barbara Bielecka úgy tervezte, hogy a templom egy hullámzó búzatáblára emlékeztessen, mert így akarta megörökíteni a felépítéséhez adott sokezernyi hozzájárulást. Több hatalmas terem oldalfalát foglalják el a márványtáblák, melyeken az adakozók nevei olvashatók.

Makulski atya hálás köszönetet mondott az adományozóknak, köztük nyugdíjasoknak, özvegyeknek, munkásoknak, földműveseknek, hivatalnokoknak, akiknek a filléreiből a templom elkészülhetett. A hetvenhat éves szerzetes a mariánus rend tagja, 1965-ben érkezett Lichenbe. Egy évvel később nevezték ki plébánosnak és a szent hely őrének. A kommunista hatóságok hétévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért önkényesen templomépítésbe fogott. De nagy vállalkozását végül siker koronázta.

T. Kovács Péter

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu