Házas Hétvége országos találkozója
Immár másodszor adott otthont Székesfehérvár az évente egy alkalommal megrendezendő, háromnapos Házas Hétvége - nagyhálós találkozónak március 24-től 26-áig. A találkozón részt vettek mindazok a házaspárok és papok, akik a történelmi Magyarország területén (Felvidék, Partium, Erdély, Vajdaság és Magyarország) szervezik és tartják a hétvégéket, illetve az egyes területek, régiók vezetői, felelősei. Így több mint száz házaspár és közel húsz pap vett részt a háromnapos rendezvényen. (MK)
A bíborosi tanácskozás eredményei
Utoljára 1994-ben volt hasonló tanácskozás (konzisztórium), amikor II. János Pál pápa a 2000-ben tett történelmi bűnvallomás előtt akarta tudni "szenátusának" véleményét. Karl Lehmann bíboros a KNA-nak adott nyilatkozatában ehhez hozzáfűzte: kérdés, hogy ez a legalkalmasabb forma-e a véleménycserére, mindenesetre nagyon fontos gesztusa Benedek pápának, hogy kéri, fontosnak tartja a párbeszédet.
Ami a Lefebvre-követő tradicionalista szakadár csoportot illeti, mindenki örülne a szakadás megszűnésének, ám esetükben távolról sem csupán liturgikus kérdésekről van szó, hanem az egész II. vatikáni zsinat elutasításáról. Ezért az érintett országok főpásztorai köréből komoly figyelmeztetések hangzottak el, hogy a zsinat eredményeit nem lehet megkérdőjelezni. A pápa éppen az igazságok rendjében rendelkezik a legnagyobb tapasztalatokkal.
Van, aki a nem keresztény vallásokkal való párbeszéd bizonyos leértékelését látta abban, hogy az önálló tanács beolvadt a Kultúra Pápai Tanácsába. Az iszlámmal való párbeszéd sem vesztett jelentőségéből. Az átszervezés inkább még nagyobb, szélesebb körű áttekintést enged, hiszen nemcsak vallási, de kulturális különbségekről is szó van. Korábban úgy tűnt, hogy Joseph Ratzinger bíboros a nem keresztény vallásokkal folytatott párbeszéd ügyében nem mindig volt olyan derűlátó, mint II. János Pál. Első pápai megnyilatkozása óta azonban XVI. Benedek érezhetően érti a kor parancsát. Ám azt sem felejti, hogy meggyőződéses keresztényeknek kell lennünk, hogy igazán képesek legyünk a párbeszédre.
Ami a Római Kúria reformját illeti, Lehmann bíboros azt mondta, hogy erről szinte semmit sem tud, csak folyosói beszélgetésekben hallott ilyen-olyan "pletykákat". De biztosra veszi, hogy a pápának, aki 24 évet dolgozott a kúriában, megvan minden tapasztalata ahhoz, hogy helyesen járjon el. A különböző tanácsok a zsinat után jöttek létre. Megvitatás témája lehet, hogy mára legtöbbjük ismét a hagyományos kongregációk hivatali szervezetébe térjen vissza.
A tanácskozás során mintegy negyven bíboros szólalt fel. A felszólalásokat 2-3 percre korlátozták. Legalább egy tucat hozzászólásra nem maradt idő. A pápa kérte, hogy adják be írásban mondanivalójukat. XVI. Benedek pápa zárszavában kitűnően összefoglalta a vitát, és világosan, röviden foglalkozott a felvetett gondolatokkal. Jó remény ez a jövőre, bármilyen formában folytatódik majd a felelős eszmecsere - fejezte be nyilatkozatát Karl Lehmann bíboros. (Rosdy)
Abdul Rahman és a vallásszabadság
A megkeresztelkedett afgán (pontosabban afganisztáni tádzsik) férfi Olaszországban rejtett helyen tartózkodik Róma közelében - írják az olasz lapok. Valószínűleg meg kellett változtatnia személyi adatait és nevét, hogy elkerülje iszlám fanatikusok bosszúját. Március közepén tartóztatták le Afganisztánban, ahová gyermekeiért utazott. Feljelentették, hogy az iszlám vallásról keresztény hitre tért. Ez tizenhat évvel ezelőtt történt Pakisztánban, ahol egy nemzetközi keresztény segélyszervezet alkalmazottja volt. Később évekig Németországban dolgozott.
Két heti fogvatartásából Afganisztánban, ahol halálos ítélet várt rá, a pápa, az Egyesült Államok és még sok más ország kormánya követelte szabadon bocsátását a Pul-e-Charki kabuli börtönből. Ez március 27-én meg is történt, pontosan nem tudni, milyen hivatalos indokkal. A 2004-es afgán alkotmány ellentmondásos: súlyosan bünteti az iszlám vallás elhagyását, ugyanakkor biztosítja a vallásszabadságot. A napokban nagy tüntetéseken követelték afgán szélsőséges muzulmánok Abdul Rahmad elítélését és kivégzését és a külföldi csapatok távozását. (Kathpress)
Róma-Krakkó-menet
Lolek Fáklyája a neve annak a menetnek, amelyet mintegy ötven fiatal szervezett az egy évvel ezelőtt elhunyt pápa emlékére. A menet Rómából indult, majd Assisi, Loreto, Czestochowa, Auschwitz és Wadowice érintésével Krakkóban fejeződött be április másodikán. A fiatalok, közöttük civil és katonai sportolók, részben gyalog, részben minibusszal tették meg a mintegy 1550 kilométeres utat. A menet résztvevői között voltak az olasz püspökkari konferencia ifjúsági pasztorációjának küldöttei, valamint fogyatékkal élők is. (VR)
A pápa el nem mondott beszéde
XVI. Benedek pápa március 26-án a Róma keleti részén található Irgalmas Atyaisten-plébániára látogatott. Az itt mondott homíliájának végén II. János Pálra emlékezett, aki 2000-ben, a jubileumi szentévben maga hozta létre a plébániát. Isten irgalmasságának szentelték, amely "teljes és végleges módon a kereszt titkában mutatkozott meg" - fogalmazott homíliájában XVI. Benedek.
Ez a gondolat állt annak a szövegnek a középpontjában, amelyet II. János Pál pápa 2005. április 3-ra a hívekkel való találkozására előkészített. Április 2-án azonban "hazatért az Atya házába", így szavait április 4-én a L´Osservatore Romano vatikáni napilap tehette csak közzé. (SIR/MK)
