|
|
A hősök tekintetükkel visszatérnek 1956-ra emlékeztek Lakitelken Az egyház és az 1956-os forradalom és szabadságharc volt a témája annak a papi lelkigyakorlatnak, melyet a váci és a kalocsa-kecskeméti főegyházmegye papságának részvételével tartottak március 27-én Lakitelken. Ezen alkalommal adták át a három éve alakult Mindszenty Társaság díjait. Az idei évben két, a magyar történelmet meghatározó eseményre emlékezünk: 1956-ra két emberöltőnyi távolságból, 1456, a nándorfehérvári diadal pedig éppen 550 évvel ezelőtt volt. Az ‘56-os zászlókat, ereklyéket, fotókat, korabeli röpiratokat és kiadványokat bemutató tárlatot Végvári Vazul ferences szerzetes, 1956-ban a várbeli felkelőcsoport vezetője nyitotta meg. Az ötvenhatos forradalmárok - hangsúlyozta köszöntőjében a ferences páter - nem biztos, hogy szentek voltak, nem biztos, hogy nagy gondolkodók voltak, de mégis munkált bennük valami, amit ma meg kell említeni. Ezt igazolja az a sorsközösség is, amely minden résztvevőt Lakitelekre hívott ezen a napon, hogy fejet hajtsanak azok előtt, akiket anynyi könnyel sirattak el az anyák, a hitvesek. Majd így folytatta: de hősök voltak, akik visszajönnek, s tekintetükkel számon kérik a jelent, melyet nem egészen ilyennek képzeltek el. Egy nappal a forradalom kitörése előtt, Kapisztrán Szent János ünnepén adták elő Tamás Gergely nagyszabású oratóriumát, amely Nándorfehérvárról szólt, de már akkor tele volt számos áthallással - emlékeztetett a fél évszázaddal ezelőtti eseményekre Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Majd a jelenben tovább élő múlt ártalmairól beszélt. Kiemelte: olyan időket élünk, amikor "főállású ellenségeink kétes értékű listákat szednek elő, hogy bennünket továbbra is támadhassanak. A gyilkos az áldozatát ismét pellengérre akarja állítani". Bábel érsek emlékeztetett: ma is az egykori gyilkosok gyalázzák az egykori áldozatokat, hiszen ma is ők vannak hatalmon, azoknak a szellemi örökösei, akik a kommunizmus idején üldözők voltak, s ma is üldözik az egyházat. Tomori Pál kalocsai érsek példáját említette Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, fölemlítve a kalocsai érsekek egyházhoz és hazához hűséges sorsát. Az egységesülő Európa ellentmondásáról beszélt, amikor a kontinens napjainkban megtagadni készül a keresztény gyökereket, melyek nélkül Európa nem lehet az, ami. Az emberek lelki-szellemi önazonossága, a keresztény értékek adják az erkölcsi alapot az új demokrácia felépítéséhez. A százötven éves török uralom és történelmünk többi megpróbáltatása sem tudta kitörölni a magyar szívekből Istenbe vetett hitünket - hangsúlyozta Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára A magyar egyház Rómáról című előadásában. A lelki nap kiemelkedő eseményeként átadták a Mindszenty Társaság díjait. A világiak emlékérmét Hetényi Varga Károlyné VargaBorbálának, az egyháziakét Hagyó József nyugalmazott biatorbágyi plébánosnak ítélték oda. Tavalyi betegsége miatt ezen alkalommal vehette át az elismerést Végvári Vazul atya. A fiatal történészek számára alapított kutatói ösztöndíjat Fejérdy András doktorandusz kapta. A társaság rendhagyó módon Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt emlékplakettel jutalmazta életútjáért, munkásságáért. Elmer István
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||