Keresztényként otthon Európában

Harrach Péter szociális kérdésekről, egyházról, családról

Az uniós csatlakozás kapcsán készített sorozatunkban most a Harrach Péter volt miniszterrel, az Országgyűlés alelnökével folytatott beszélgetés során felmerült gondolatokat osztjuk meg olvasóinkkal. A polgári kormány szociális és családügyi minisztere, jelenleg a Fidesz szociális kabinetjének elnöke elöljáróban leszögezi, hogy Európában vagyunk - oda nem megyünk -, legfeljebb egy európai intézményrendszerhez csatlakozunk. Persze ez is számos újdonságot jelent majd számunkra. Keresztényként tapasztalni fogjuk, hogy Nyugat-Európában vannak, akik a keresztény értékrend szerint élnek, de olyanok is, akik ellenségesen fogadnak bennünket. Jól mutatja a különböző gondolkodásmódokat az unió alkotmányával kapcsolatos vita, amelynek tárgya, hogy legyen-e benne utalás a keresztény gyökerekre vagy sem.

Mire számíthatnak a szociális ellátó rendszerek, és mire a rászoruló ember a csatlakozást követően? Harrach Péter arra figyelmeztet, hogy szociális segítségre szoruló magyarok csak hosszú távon és csak közvetve jutnak segítséghez az unió révén. Akik közvetlen és gyors segítségben reménykednek, csalódni fognak. A felkészültségünkben is vannak hiányosságok, a pályázás útján történő pénzszerzés fortélyait például csak kevesen ismerik. Természetesen nálunk is változások következnek, miközben egy jobban, olajozottabban működő világ részesei leszünk: lassan háttérbe szorul majd az úgynevezett "szürke gazdaság", sok szempontból rendezettebbek lesznek a viszonyok, ugyanakkor komoly versenyhelyzetbe kerülünk.

A 2004. évi magyar költségvetés tulajdonképpen egy megszorító csomag, amelynek - Harrach Péter szerint - többek között a szociális ágazat is a vesztese lesz. Mind az egyéni, mind pedig az intézményi ellátás kárt szenved az idén. Az Orbán-kormány Szociális és Családügyi Minisztériuma beindított egy százmilliárdos intézményrekonstrukciós programot a magyar szociális intézmények rendbehozatalára. Ezt a Medgyessy-kormány leállította, aminek következtében a szociális intézmények állapota tovább romlik. A támogatási normatívák reálértéke az infláció miatt csökken, s az ellátás színvonala is gyengébb lesz. A volt miniszter úgy látja, hogy az uniós csatlakozás küszöbén az embereken ismét erőt vett a félelem, részben a jövőtől, részben pedig attól, hogy a politika rátelepszik az életre. A gyermekvállalási kedvet is csökkenti mindez: az utóbbi időben felgyorsult a népességfogyás.

A hatályos szociális törvényt ugyanakkor jónak tartja Harrach Péter abból a szempontból, hogy az ellátások nagy részét az önkormányzatokhoz "telepítették". Így a helyi viszonyok és az érintett személyek ismeretében lehet dönteni a szociális segítségről, családi és gyermekjóléti támogatásokról. A hazai népesség nyolc százalékát (nyolcszázezer ember) kitevő cigányság helyzetére vonatkozó kérdésünkre Harrach Péter megállapítja, hogy ezen a téren is több ígéret hangzott el, mint amennyi teljesült. A cigányság sajátos élethelyzete, kultúrája, növekvő létszáma szerinte átgondolt és változatos eszköztár felvonultatására képes kisebbségi politikát igényelne. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy a jelenlegi kormánynak nincs elképzelése a cigányság helyzetének javításáról. Mind az oktatás-, mind pedig a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedésekre volna szükség. Olyanokra, mint az előző szociális minisztérium által bevezetett iskoláztatási támogatás, amely csak a gyermeküket iskolába járató szülők számára biztosította a családi ellátást. Ezt a megoldást, amely szelíd nyomással igyekezett rávenni a cigány családokat, hogy taníttassák gyermekeiket, megszüntette a jelenlegi kormány. Pedig nagyon fontos, hogy a mi cigányaink az uniós csatlakozást követően elkerülhessék azt a helyzetet, amelybe jó néhány színes bőrű és ázsiai származású ember került Nyugat-Európában, hogy szállodák folyosóin, autópálya-illemhelyeken jut csak munka a számukra.

A gazdaságban követhető modellek, a gazdaságélénkítés és a megszorító politika közül a jelenlegi kormány az utóbbit választotta - véli Harrach Péter. Holott élénkítésre volna szükség a kis- és középvállalkozások támogatásával, amelyek számára hamarosan nehéz helyzetet teremt az uniós verseny. Szükség volna továbbá állami beruházásokra, amelyek munkahelyet teremtenek és felpezsdítik a gazdaságot. Ehelyett elbocsátások várhatók, csak az önkormányzatoknál ötvenezer főtől válnak meg az idén.

Az egyház és az állam viszonyáról szólva Harrach Péter egy közelmúltbeli emlékét idézi. A kormányváltás után a Parlamentben egy szocialista képviselőnek arról beszélt, hogy nehéz lesz nekik felülmúlni az Orbán-kormány család-, egyház- és nemzetpolitikáját. A válasz nem az volt, hogy "dehogynem, megpróbáljuk", hanem így szólt: "minek?" Hát igen: minden politikai erő a saját eszmeisége szerint fogalmazza meg a céljait. "Mi olyan társadalomban gondolkodunk, amely közösségekre épül, a családtól egészen a nemzetig - mondja Harrach Péter. Ezért igyekeztünk erősíteni az egyházi közösségeket. Akik ma az egyház és az állam szétválasztásáról beszélnek - ami egyébként megtörtént -, azok valójában ki akarják szorítani a társadalomból az egyházat.

Európában sajnos csökken a családok szerepe, egyre nehezebb megélni a család egységét és összetartozását. Ezért kormányzati eszközökkel is erősíteni kell a családot. Az utóbbi időben azonban ez a téma, úgy látszik, nincs napirenden. Az elmúlt évben még elfogadható volt a családok anyagi támogatása, a 2004. évi költségvetés viszont már nem szán elegendő pénzt erre. Még nagyobb baj, hogy semmi sem történik a családbarát társadalmi környezet kialakításáért. Szóba jöhetne ezzel kapcsolatban a média, az iskola, a közösségek szerepe, mindezek támogatása, hogy a fiatalok számára meg tudják jeleníteni a családi élet értékeit. Ám a mostani kormány "szétszedi" a családot: egymástól elkülönülten beszélnek gyermek-, nő- és ifjúsági politikáról. Holott Harrach Péter szerint a jövőt illetően II. János Pál pápa szavát kellene megszívlelnünk, aki azt mondta: "A jövő a családokban van!"

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu