Uj Ember

2003.11.30
LIX. évf. 48. (2886.)

November 30.
Advent első
vasárnapja

Főoldal
Címlap
Hit, tudás, emberség
Békét, szeretetet viszünk haza
Cigányok zarándoklata Rómában
Szent Erzsébet rózsája
Az egri karitász munkatársa az idei díjazott
Nem Istennek, nekünk kell!
Betlehemi béke - 2003
Lelkiség
"Jelek lesznek..."
Szentírás-magyarázat
Nézd, milyen Betlehem a lelkünk!
Homíliavázlat
Boldog új évet!
LITURGIA
A HÉT SZENTJEI
Életige, 2003. december
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Életminőség és boldogság
Alkotó kisebbségnek kell lennünk
Uniós advent
Gyertyagyújtások Európában
Közelebb az Istenhez, közelebb az emberhez!
A Keresztény Demokrata Fórum első országos közgyűlése
A XX. század: áldás vagy átok?
Élő egyház
Az egyházért és a világért
A Fraknói Vilmos-díj idei kitüntetettjei
A zarándoklat tovább folytatódik...
Hajléktalanok éjszakája Debrecenben
Családos lelkinap Kecskeméten
A székesegyház bronzkapuján a múlt eseményei
Együtt az önkormányzatokkal
Élő egyház
Vatikáni konferencia a depreszszióról
Vanyó László is tag volt
A terrorizmusról
A terror természetellenes
Fórum
Az első magyar filozófiai műről
Bolberitz Pál professzor elnöki székfoglalója
Egy elme világa
Könyvespolcra
Esztergomi érsekek 1001-2003
Az Olvasó írja
Bányászima
Fórum
A várkastély kapuja
Fórum
Ősvallás és kereszténység
Pogányos hitvallások
Márton Áron példája (2.)
Márton Áron szabadulása
Ünnep
Többféleképpen várakozzunk!
Az egyház lehetőségei a szociális ellátásban
Ifjúság
Készülődés az élet
Imával segítsük őket!
Fogyóban
Közzétették a kihalással fenyegetett állat- és növényfajok idei listáját
Szakmát adó "műhelymunka"
Gyászmise az Irakban elhunyt egyetemistáért
Rejtvény
Kultúra
Egy hétvége kultúra nélkül
A transzcendens festője
Mednyánszky László-emlékkiállítás
Öt noteszlap
"Istent figyelembe kell venni"
Egy jegyzetíró füzetéből
Fórum
Hogy ne kavicsok legyünk
A művészeten is túl
Mozaik
Új karitászközpont a Belvárosban
Kiosztották "Szent Erzsébet kenyerét"
Kínai datolya - hazai földben
A halálmadár

 

Kínai datolya - hazai földben

Talán sokan most hallanak először a kínai datolyáról, pedig már az időszámításunk előtti harmadik században termesztették az indiai szubkontinensen. Hogy mégis miért ragadt rá a kínai jelző, arról megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a XVII. században már negyven, ma pedig több mint száz faját és fajtáját ültetvényeken termesztik. Jól tűri a hazai telet is, és nincs kártevője.


A kínai datolya (Zizyphus jujuba) 6-8 méter magasra növő lombhullató fa. Koronája gúla alakú. Az igazi datolyához nincs köze, nem pálmaféle. Valószínű, hogy a gyümölcsök alakja és mérete miatt nevezték el így. A fűzöld, hosszúkás levelek finoman fogazottak. A vékony, barna színű ágak gyümölcsérlelés után hosszú töviseket növesztenek. Egyes források szerint ennek a fának az ágaiból készült Krisztus töviskoronája, hiszen a növény már több mint kétezer évvel ezelőtt eljutott a Szentföldre is.

A kínai datolyát általában magvetéssel, de a nemes és a szelektált fajtákat szemzéssel vagy oltással szaporítják. A magvakat egy centiméter mélyre kell vetni homok és tőzeg keverékébe. A magokat edényestől ki kell tenni egy hónapra a szabadba, hogy átfagyjanak, ugyanis csak e hidegkezelés után csíráznak. A növényt a későbbiek folyamán homokos, nem túl gazdag földbe ültessük. Jól tűri a szárazságot, csupán terméskötődéskor kell bővebben locsolni. Később mérsékelni kell az öntözést, mert a sok víz a beérő gyümölcsök felrepedéséhez vezethet. Metszeni nem kell, és kártevőjével sem találkoztam még, ezért a permetezéssel sem kell bajlódni.

A kínai datolya 25 százaléknyi cukrot, kiemelkedően sok C-vitamint, valamint tekintélyes mennyiségben ásványi anyagokat és fontos nyomelemeket tartalmaz.

A kínai datolyát frissen, aszalva vagy kompótnak eltéve lehet fogyasztani. Kandírozni is szokták, előbb azonban el kell távolítani a kemény magokat.

Lovas Katalin

(a szerző felvétele)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu