|
|
Az Új Ember új kötetei Római triptichon II. János Pál - azaz Karol Wojtyła - "nemcsak pápa", hanem a teológia, a költészet és a filozófia avatott tollú művelője is egy személyben. Igaz, élete e szellemi dimenzióinak művelése pápává választásával háttérbe szorult, ugyanakkor a legtöbb - egyházvezetői, lelkipásztori vagy diplomáciai - megnyilatkozásán is érezhető, hogy azok milyen forrásokból fakadnak.
Ugyan csak ritkán, időről időre mégis adódik lehetőség, hogy a Szentatya írásban is személyes hangon szólhasson "minden jóakaratú emberhez". E művek sorozatának legújabb darabja a Római triptichon, a pápa elmélkedése a vatikáni Sixtus-kápolna küszöbén. Az üdvösség rendjének, pilléreinek képe, a teremtés, a megváltás és az utolsó ítélet látomása fakadnak fel az idős főpap lelkéből, miközben Michelangelo freskóit szemléli. Kevés szóra késztetik a pápát e képek, hiszen az Ábrahám jelképezte istenhit szívéről beszél. Míg egyfelől Isten akaratából jelen van az egyház élén, másfelől búcsúzik is a közösségtől. Az "idők végének" ihletében személyes útjának befejezése is feltűnik lelki szemei előtt. A pápaválasztások színhelyéül is szolgáló Sixtus-kápolnában a halála után Krisztus új helytartóját kereső bíborosokra gondol: Michelangelo idők feletti látomásának őket is meg kell szólítania. Nemcsak letisztult, filozofikus gondolatok, nemcsak biblikus teológiai igazságok, hanem a mindezeket személyesen átélt meggyőződéssé formáló költészet hangjait őrzi - mostantól magyarul is - a Római triptichon című kötet, az Új Ember munkatársa, Zsille Gábor költő értő és míves fordításában. szigeti Bernhard Häring: Láttam könnyeidet
Csaknem minden ellenvetés, kérdőjel és fanyalgás megszűnik, ha valaki bármely kérdésről személyes tapasztalatai alapján beszél. Ugyanakkor az emberi viselkedés kutatói már azt is régen igazolták, hogy csak az őszinte, hiteles szó fejti ki gyógyító hatását a másik emberre. Különösen igaz mindez, ha az életünk-személyiségünk legmélyebb rétegeit érintő betegség, szenvedés, gyógyulás és hit egy vallomás fő témái. "Vigasztalások könyvét" írt betegek és hozzátartozóik számára Bernhard Häring, korunk kétségkívül egyik legnagyobb hatású - a katolikus erkölcsi szemléletet a Szentírás alapján és a II. vatikáni zsinat előfutáraként, majd szakértőjeként újraformáló - morálteológusa. Häring saját betegségéről - gégerákjáról - ír utolsó művében. Egyszerű, közvetlen szavakkal, ahogyan egy idős férfi beszél az őt megszólító emberekhez. Az öreg redemptorista szerzetes felidézi a betegséghez-egészséghez, szenvedéshez, halálhoz fűződő kapcsolatát - gyermekkorától kezdve, a háború idején szerzett tapasztalatain át évtizedekig elhúzódó súlyos betegségének leírásáig. Titkokba avatnak e kis könyv fejezetei, s eközben valóban vigaszt nyújtanak betegek és hozzátartozóik számára. Valahogy úgy, ahogyan a kötet előszavában vall erről a mű fordítója, Eisenbarth Kriszta: "Látogatóimnak föl-fölolvastam a könyv azon részeit, amelyeknél éppen tartottam, s amelyek hiteles iránytűként igazítottak el az egészségügy, a kezelések, a szenvedések és bizakodások útvesztőiben." Kétségek között újraéledő reménységet, imádságot, türelmet, békét és derűt tanulhatunk Bernhard Häringtől, egy méltatlanul többször is meghurcolt szerzetestől, akinek - talán tudtukon kívül - nagyon sokan köszönhetik, hogy megszabadultak felesleges szorongásaiktól, tévesen értelmezett bűntudatuktól, és aki mindannyiunk előtt megtisztította az utat, hogy úgy éljünk, amint azt egyik fő művének címe ígéri: Szabadon Krisztusban. -só- Romano Guardini: "Sehol világ, csak belül..." Rainer Maria Rilke Duinói elégiáiról
A XX. század egyik legkiemelkedőbb katolikus gondolkodója volt Romano Guardini. Olyan keresztény humanistának nevezte őt kortársa, Karl Rahner, aki a katolikusokat a maguk "intellektuális és kulturális gettójából" kivezette a kor valóságába. Guardini munkásságának öt területét nevezte meg Rahner: a liturgikus mozgalom vezető személyisége volt, aki nagymértékben hozzájárult az egyház istentiszteletének elevenné tételéhez, teológusként szakított a skolasztikus megközelítéssel, és a személyes emberi lét sürgető kérdéseit választotta kiindulópontjául, bibliamagyarázóként az isteni Ige titkait kutatta, vallásfenomenológusként többek között a szabadság és a közösség elemzésével feltárta az antropológia "örök kérdéseit", s végül írók és költők értelmezőjeként is arra tanított, "hogyan éljünk úgy egy pluralista világban, hogy ne váljunk relativistává", és miként "hirdessük az evangéliumok üzenetét úgy, hogy az ne legyen eleve érthetetlen az egyházon kívül élőknek". Magyar nyelven már eddig is olvasható volt Guardini néhány könyve, de életművének utolsóként említett területe, az európai szellemtörténet kiemelkedő munkáinak keresztény értelmezése teljességgel ismeretlen a hazai nagyközönség előtt. Guardini az 1920-as években a berlini egyetemen a "katolikus vallásfilozófia és világnézet" professzora lett. E tevékenysége során egyebek mellett "vallási, filozófiai vagy költői szövegek és alakok értelmezését" végezte. A berlini előadásokon és szemináriumokon elhangzottak nyomán jöttek létre Guardini szellemtörténeti monográfiái Szókratészről, Szent Ágostonról, Dantéról, Pascalról, Hölderlinről, Dosztojevszkijről, valamint Rainer Maria RilkeDuinói elégiáiról. Ez utóbbi az a kötet, amely révén most a magyar olvasók is megismerkedhetnek Guardini sajátos értelmezéseivel, amelyeket sok vita és kritika kísért, s amelyekkel kapcsolatban maga a szerző is elismerte, hogy a keresztény értelmezés számos tekintetben bizonytalan terület, megfontoltságot és elővigyázatosságot igényel, s többször hangsúlyozta, hogy lehetséges, itt-ott téves megoldásokra jutott. Guardini szellemtörténeti monográfiái ezzel együtt - mint említettük - korszakhatárt jelentenek a katolikus gondolkodásban, s e minőségükben jelenlétük igencsak indokolt a hazai keresztény kultúra területén. szilás Leszkai András: Moha bácsi meséi 3. Körte törpe sípot lopott
A sokak által ismert és szeretett meseszövegek most gondozva, kronologikus sorrendbe állítva jelennek meg. A tizenegy részre tervezett sorozat egyes kötetei - Rudan Mária vidám, színes rajzaival - önmagukban is élvezetes olvasmányok kicsiknek és nagyoknak egyaránt. N. T.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||