"Nem érte, hanem hozzá kell imádkozni"

Körmend boldogja

Batthyány-Strattmann László körmendi ravatalánál mondta Mikes János szombathelyi püspök 1931 januárjában: nem érte, hanem inkább hozzá kell imádkozni, mert szent élete által nyitva találta a Mennyország kapuját.

"Bronzba öntve" - a körmendi Batthyány-kastély kertjében (Lesenyei Márta alkotása)

A "szegények orvosaként" tisztelt herceg 1920-ban, az ország trianoni megcsonkítása után költözött a Batthyány család körmendi kastélyába. Birtokainak jelentős része, és Köpcsényben (Kittsee) felépített magánkórháza is "odaát" maradt. A körmendi kastélyban új kórházat rendezett be, s a hozzá özönlő betegeit talán még nagyobb odaadással gyógyította és segélyezte, mint korábban.

A város és a környék azóta is hálásan emlékezik rá. "Már az én gyerekkoromban rendkívüli embernek, szentnek tartották - mondja Gyürki László körmendi plébános. - Édesanyám mint kisgyereknek beszélt róla. Tudom, a nagybátyámat is gyógyította 1924-ben. A szomszéd faluból származom, és nagy öröm számomra, hogy papként ide kerülhettem, így én is tehettem valamit az ő emlékének ápolásáért, tiszteletének terjesztéséért."

Körmenden egy pillanatra sem felejtették el Batthyány doktort, aki nemcsak orvosa, hanem jótevője is volt a város és a környék szegényeinek - híven tanúsítja ezt az a korabeli elemi iskolások által használatos füzet, amelyben a

város szegényeit tartotta nyilván (nevükkel, vallási hovatartozásukkal, pár szavas "állapotrajzukkal"), akiket rendszeresen támogatott: pénzzel, tüzelővel, ruhával, amivel kellett.

A város képviselő-testülete alig négy hónappal a halála után (1931 májusában) rendkívüli ülést tartott. Egyhangúlag elfogadott határozatuk szerint "Istenben boldogult, szeretett jó urunk, herceg Batthyány-Strattmann László doktornak emlékezetére az ősei által emelt, piac téri Mária-szobor fejét villanyfényű glóriával vegyük körül, hogy az idegen tudja meg, a körmendi pedig sohase felejtse el, hogy az Istenanya glóriás homlokáról annak az embernek megszentelt emléke ragyog le rá, kinek szívjósága és lelki nemessége mutatja meg és világosítja meg az utat, mely az emberek szívéhez, és ezeken át magához az örökkévaló Istenhez vezet..."

1934-ben a körmendi kórház Batthyány doktor nevét vette fel.

1938-ban, amikor a körmendi Szent Erzsébet-plébániatemplom belső festése készült, a mennyezeten Szent László király mellé festették az ő arcát is.

1948-ban a kórház területén kis kápolna épült, amelynek falán a beteget gyógyító és a halottat feltámasztó Jézus is Batthyány-Strattmann László arcvonásait viseli. A kórház államosítása után a kápolna sem működhetett tovább. A kommunista korszak elmúltával a kórház visszakapta nevét, és a kápolna is eredeti rendeltetését.

Nyilvánosan évtizedekig nem nagyon lehetett Batthyány Lászlóról beszélni, hiszen nemcsak arisztokrata volt, hanem hitvalló keresztény is. A hamu alatt persze izzott a parázs, emléke élt az idősek körében.

1987-ben a kastély egyik épületszárnyában kialakított színházteremben beszélhettem először nagy nyilvánosság előtt Batthyányról: a város értelmisége szinte hiánytalanul megjelent - emlékezik vissza Gyürki László plébános, aki azóta rengeteg előadást tartott, lelkigyakorlatokon és lelkinapokon beszélt korunk különösen időszerű szentjéről, cikkek, füzetek könyvek sorát jelentette meg. A plébániatemplom oldalkápolnájában és oratóriumában pedig kiállítást rendezett, amelyen életét illusztráló fotók, írásos dokumentumok, orvosi műszerei, használati tárgyai és az ajándékként neki készített alkotások őrzik az emlékét. Látható itt egyebek mellett egy fehér orvosi köpeny - stoppolt gallérral. A szegények orvosaként tisztelt herceg nem átallotta viselni ezt a köpenyt.

Ottjártunkkor - néhány hete - Gyürki László elmondta: Körmend városa készül a boldoggá avatásra. Rendbe teszik a plébániatemplom környékét és a - néhány éve Szent László tiszteletére szentelt, de Batthyány László emlékét is hirdető - modern kápolna térségét, kivilágítást kapnak a templomok, az emlékkápolna mellett kis szoborfülkét építenek, amelyben emléktábla idézi majd az ünnepet.

Várják a zarándokokat, akiknek többsége Körmenden át utazik majd Rómába, a boldoggá avatásra. Itt megállva szentmisén vehetnek részt abban a templomban, ahol a herceg élete utolsó évtizedében minden vasárnap együtt imádkozott a városiakkal. A tervek szerint postai emlékbélyegzés is lesz a boldoggá avatás napján, Körmenden.

A boldoggá avatás egyszeri alkalmát megelőzően és követően is sok-sok csoport zarándokolt már és látogat majd el ide, ahol a mai Magyarországon a legtöbb dolog emlékeztet a szegények immár oltárra emelt orvosára.

k.t.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu