Könyvespolc

A teremtett világ misztériuma

A mű belső gazdagságáról az alcím árulkodik: Bibliai jelképek kézikönyve. Több száz jelkép: tárgy, állat, növény, természeti jelenség, szellemi lény, emberi cselekvés mintegy 3000 jelképes értelme vonul fel az olvasó előtt. A válogatást teljes módszertani szigor jellemzi: nem a Szentírásra épülő vallási irodalom és kultúra parttalan jelképi világát, hanem kizárólag magának a Bibliának, mégpedig a katolikus kánon szerinti teljes Ó- és Újszövetségi Szentírásnak a jelképeit tárja fel a szerző. A templomba belépő vagy a természet eseményeit szemlélő ember jobban kezdi érteni az őt körülvevő világot, ha a jelképek üzenetét is felfogja. Ez az üzenet pedig maga a teljesség: a teremtő és önmagát kinyilatkoztató Isten önközlése. Mert az isteni kinyilatkoztatást nem csupán logikus meghatározások hordozzák, hanem éppen - és kitüntetett módon - a Biblia gazdag jelképei is. Maga Jézus is példabeszédekben szól hallgatóságához. De jelképes mélységűek a prófétai cselekedetek is. A meghatározó hagyomány, a normatív tradíció nem csupán törvények formuláiban jutott el hozzánk. Milyen gyenge, milyen szűkös is az emberi felfogóképesség az isteni üzenet gazdagságához és sokoldalúságához képest! És ezt a kinyilatkoztatott hitet és életeszményt adja át a következő nemzedéknek ez a könyv is. Valódi teológiai szolgálat. Olyan szolgálat, amit csak olyan kiváló hívő művészettörténész tehetett, mint Dávid Katalin. (Szent István Társulat - 2002)

(A könyvet december 4-én Erdő Péter püspök - időközben kinevezett érsek - mutatta be a budapesti Károlyi-palotában - ismertetőnk e szöveg felhasználásával készült.)

A liturgia szelleme

Méltatlanul elhallgatott könyv ezamagyarul az elmúlt nyár elején napvilágot látott kötet: a Hittani Kongregáció prefektusának, Joseph Ratzinger bíborosnak a munkája. Romano Guardini hasonló című könyvecskéjének felidézésével tárja fel azokat a mély összefüggéseket, amelyek a kultusz, az áldozat, az eucharisztia, a tér és idő, a zsinagógai hagyomány, a keleti gyakorlat, a zene, a gesztusok és a ruhák világában nem véletlenül alakultak ki.

A könyv felbecsülhetetlen értékét képezik azok a megállapítások, amelyeket jól alá is támaszt szentírási, teológiai, tradícióbéli igazságokkal, mint például "a liturgiához tartozik valamilyen formában a ´megszólalás´, és az nem eredhet saját fantáziánkból, a magunk kreativitásából, (...) a kultusz nem lehet tetszés szerinti" (19. lap). Ezt újra meg újra megerősíti: "a liturgia nagyszerűsége - éppen abból adódik, hogy az nem tetszés szerinti... a ´kreativitás´ a liturgia terén nem jelenthet autentikus kategóriát" (150-151. lap). A liturgia szelleme alkalmas olvasmány lehet a papságra készülőknek, a liturgia szakembereinek és mindazoknak, akik őszintén el akarnak igazodni a jelek, szimbólumok, a keresztény kultusz kialakulásának történetében és jelen gyakorlatában. Igaz, hogy külföldön több kritika érte, magyarul kizárólag a szerzőnél idősebb Pierre-Marie Gy domonkos gondolatainak fordítása jelent meg róla a Pannonhalmi Szemle októberi számában. Köszönet Heller Györgynek a fordításért és a Szent István Társulatnak a megjelentetésért! Méltatlanul elhallgatott könyv, gondolkodjunk, beszéljünk róla, nem válik kárára a magyar liturgikus gyakorlatnak sem!

Pákozdi István

A liturgia teológiája

A magyar katolikus könyvkiadás számos jó művel tette színessé a karácsonyi könyvválasztékot. A Jel Kiadó gondozásában jelent meg A liturgia teológiája című könyv, Dolhai Lajos egri teológiai tanár munkája.

A kötet nem a liturgia egyes részeivel foglalkozik, hanem mindezeknek (liturgiatörténet, az eucharisztia ünneplése, a szentségek, a liturgikus idő) a teológiai alapjait magyarázza el. A II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója (SC) fejtette ki a maga teljességében a liturgia teológiai alapjait. A szerző arra vállalkozott, hogy a zsinati okmány 5-13. pontját magyarázza el részletesen.

A liturgia, a liturgika és a misztérium fogalmának kifejtése után az üdvösség történetével foglalkozik, amely jelenvalóvá lesz a liturgikus cselekményekben. Csak a megtestesülés misztériumát emeli ki, de rögtön utána egy hosszú fejezetben foglalkozik a Szentháromság és a liturgia kapcsolatával.

Az egyház életének legszentebb tevékenysége a liturgia szolgálata. Ugyanis ebben valósul meg az Isten dicsérete és az emberek megszentelése. Logikusan folytatódik a szentségek liturgikus teológiai szempontjainak vizsgálata. Így egyre teljesebben bontakozhat ki előttünk a gyakorlati szentségi élet jelentősége.

Mindig érdekes kutatási téma, hogyan valósul meg az egyház imádságaiban a hit tanítása. Ebből is kapunk ízelítőt a liturgikus élet néhány témájában, mint az eucharisztia a mise áldozás utáni könyörgéseiben, vagy a gyászmise könyörgéseinek tanítása. Ezekhez jó bevezetőként szolgál az az összefoglalás, amely az egyház imádságainak törvényeit ismerteti.

A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik a liturgikus ünneplés mélységeit jobban meg kívánják ismerni.

Verbényi István

Emberközpontú gazdaságot!

Sorakoznak a kérdések: lehet-e, szabad-e, kell-e határt szabni a technikai, technológiai, tudományos fejlődésnek? Örülhetünk-e felhőtlenül az emberi elme újabb és újabb szüleményeinek, vagy éppen ellenkezőleg: szükség lenne önszabályozásra? Meddig mehetünk el? Mikor kell megálljt mondani? Kinek van joga kimondani: eddig és ne tovább?

Vajon napjaink gazdasága mit szolgál valójában? Az embert? Vagy a pénzügyi hatékonyságot és a mindenekfölött álló nyereséget? Vajon manapság az ember van a gazdaságért, az öncélú profithajhászásért, vagy visszatérhetünk még a teremtés alapszavához: hajtsd uralmad alá a földet, vagyis aknázd ki (de ne zsákmányold ki), tedd szolgálóddá (de ne alázd meg), használd fel személyiséged minél teljesebb kibontakoztatására.

Ezekre a kérdésekre keresi a választ az a tanulmánykötet, amely a Válasz Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, s amely a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen működő Altern-csoport folyóiratában, a Kovászban megjelent írások közül szed csokorba néhányat.

A kötet szerzőinek gondolatait a mindegyikük okfejtése mélyén álló közös alapvetés hitelesíti: az etika, az erkölcs megkerülhetetlen a gazdaság világában is. Csak így állhat ugyanis maga az ember a középpontban - ahogyan ezt a Teremtő elgondolta. (Válasz Könyvkiadó, 2002)

Balázs István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu