|
|
Nemzeti jelképek Országcímer, a magyar korona, nemzeti szín és zászló, huszár... Értékes munka jelent meg Selmeczi Kovács Attila összeállításában, mely történelmi-magyarázó szövegével, rajzaival és hetvenöt egész oldalas, színes mellékletével nemzedékek figyelmét kívánja felkelteni nemzetünk évszázadok alatt kialakult, a magyarságot szimbolizáló jelképekre. Az országcímer legkorábbi ábrázolását a céhemlékeken találjuk. A legváltozatosabb formában jelenik meg a népi díszítőművészet szimbólumaként. Támláspad díszítésében 1705-ben (Rozsnyó) ugyanez évben a Rákóczi rézpénzen, 1815-ben a móri Csizmadia Céh behívótábláján.
1724-ben a gyetvai mézeskalács mintafára került, de ott van az 1742-es dubnici (Trencsén megye) kegyképen is. Az 1835-ben készült debreceni mángorlóra a címerkompozíció mellé rigmus is került: "meglen egy magyarnak Vér ere / Sérthetetlen marad Országa Czimere". A magyar Szent Korona a XIX. század közepétől a néprajzi tárgyak többségén megtalálható, bár a ferde kereszt dőlési iránya nem mindig egyezik. Ritkán van magában, inkább az országcímer alkotóeleme. Legkorábbi ábrázolása a zalavári Takács Céh bőröskancsóján látható, 1770-ből. A nemzeti színekről és zászlóról az eddig legkorábbi adat 1801-ből való, amikor József nádor ifjú felesége, Alexandra Pavlovna nemzeti színű zászlóval díszítette fel Nógrád vármegye zászlaját. 1814-től a pesti Hajós Mesterek Céhe zászlajára is nemzeti színű szalagok kerültek. A magyar trikolór használata az 1847-es választásokon lett általánossá. A legkedveltebb figura a magyar népművészetben a huszár: a bátorság, a hazaszeretet, a lovagiasság jelképe. Megtaláljuk a tükrösökön, támlásszéken, paraszti munkaeszközön, szerszámon, háztartási kellékeken, - gyakran tetszetős színes öltözékében, a festett szekrények ajtóin. A XIX. század végén ott áll a dunaszekcsői (Baranya megye) házi oltár két oldalán, őrizve a míves kivitelű oltárt, melynek középpontjában Szent István áll, országalmával és jogarral. Selmeczi Kovács Attila albuma felhívja a figyelmet a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben látható sok ezer, népi értékeket őrző tárgyra is, melyek között egyaránt megtalálható a hímzett kép, üvegfestmény, Miska-kancsó, faragott tékalap, szarukürt, ólommázas, írókával díszített tálak, könyvbutella sok rigmussal, mángorló, szűrgallér, pásztorbot. Mindez hű képet ad a falusi nép gazdag gondolat- és érzelemvilágáról, hitéről, hazaszeretetéről. (A Néprajzi Múzeum gyűjteménye részben időszaki, részben állandó kiállításon látható, filmbemutatással kiegészítve.) Schelken Pálma
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||