Uj Ember

2001.10.28
LVII. évf. 43. (2778.)

November 2.:
Halottak napja...

Főoldal
Címlap
Hűségesek vagyunk?
A forradalom ünneplése
Egy hónappal utána...
Emlékezés Rómában
Más hang
Az adózók fontosnak tartják...
A katolikus egyház gazdálkodásáról
Lelkiség
A farizeus és a vámos
Évközi 30. vasárnap (Lk 18,9-14)
"Itt dolgozni az odatúli szántón"
Két szép könyörgés
Jegyzetek a liturgiáról
A hét liturgiája c év
Az imaapostolság novemberi szándékai:
Katolikus szemmel
A jel
Jegyzetlap
Valamit elvesztettünk
Jelenpor
Lapszél
Röpke interjú egy tiszavirággal
Élő egyház
Ők ne tudnának a hitről?
Autista Segítő Központ Gyöngyösön
...Hallassák hangját...
Keresztény rádiók Budapesten
Tíz éve szabadon - az egyházak
Hazai és nemzetközi számvetés
Élő egyház
Egy távoli országból - huszonhárom éve
Egy hónappal a terrortámadás után...
A terrorizmus elleni háborúról
Megosztani a szeretetet...
A pápa napja Lengyelországban
A szinóduson
Fórum
A zsoltárfordításról 3. rész
Mécs László, a bátor költő
Pázmányos öregdiákok szövetsége
"A bőség zavara"
Egyházmegyék a médiáról
Munkásklubok
Az Olvasó írja
Fórum
Szentek közössége
"Amit Isten akar"
Tíz éve alakult újjá hazánkban a Szent Sír Lovagrend
Házasság juhtúróval
Juhtúróval töltött gombafejek
Olvasólámpa
(Szent István Társulat, Budapest, 2001.)
Fórum
Római mesék
Díszdoktorrá avatás Bécsben

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Öregcsertő szülötte volt
Tamás Gergely Alajos emlékezete
"Idegen voltam..."
Kalocsa és a menekültek
"Csak el ne pártolj..."
Beszélgetés Czár Iván bajai káplánnal
Ifjúság
A cukorgyártás mint a 22-es csapdája
Egészséges táplálkozás
Jézus Krisztus titokzatos Atyja
Isten a szüret előtt
Új hang
Feltűnő aránytalanságok
Tokkal-vonóval
Kincset őrző cserépedény
(II. rész)
Rejtvény
Tíz és tizennégy év közöttieknek
Kultúra
Embereld meg magad!
Kilencven éve született Puszta Sándor
A Balaton könyve
Szüreti képek
Szökevény
Szent Mihály és az apostolok
Fórum
A halál
A lélek szótára
Reformátusok Lapja, 2001. október 14.
LAPSZEMLE
Rejtvény
Mozaik
Kopog az erdő
Jobb kedvűen gyógyítani
Fekete István emléke
Nemzeti jelképek
Országcímer, a magyar korona, nemzeti szín és zászló, huszár...

 

Nemzeti jelképek

Országcímer, a magyar korona, nemzeti szín és zászló, huszár...

Értékes munka jelent meg Selmeczi Kovács Attila összeállításában, mely történelmi-magyarázó szövegével, rajzaival és hetvenöt egész oldalas, színes mellékletével nemzedékek figyelmét kívánja felkelteni nemzetünk évszázadok alatt kialakult, a magyarságot szimbolizáló jelképekre. Az országcímer legkorábbi ábrázolását a céhemlékeken találjuk. A legváltozatosabb formában jelenik meg a népi díszítőművészet szimbólumaként. Támláspad díszítésében 1705-ben (Rozsnyó) ugyanez évben a Rákóczi rézpénzen, 1815-ben a móri Csizmadia Céh behívótábláján.


1724-ben a gyetvai mézeskalács mintafára került, de ott van az 1742-es dubnici (Trencsén megye) kegyképen is. Az 1835-ben készült debreceni mángorlóra a címerkompozíció mellé rigmus is került: "meglen egy magyarnak Vér ere / Sérthetetlen marad Országa Czimere".

A magyar Szent Korona a XIX. század közepétől a néprajzi tárgyak többségén megtalálható, bár a ferde kereszt dőlési iránya nem mindig egyezik. Ritkán van magában, inkább az országcímer alkotóeleme. Legkorábbi ábrázolása a zalavári Takács Céh bőröskancsóján látható, 1770-ből.

A nemzeti színekről és zászlóról az eddig legkorábbi adat 1801-ből való, amikor József nádor ifjú felesége, Alexandra Pavlovna nemzeti színű zászlóval díszítette fel Nógrád vármegye zászlaját. 1814-től a pesti Hajós Mesterek Céhe zászlajára is nemzeti színű szalagok kerültek. A magyar trikolór használata az 1847-es választásokon lett általánossá.

A legkedveltebb figura a magyar népművészetben a huszár: a bátorság, a hazaszeretet, a lovagiasság jelképe. Megtaláljuk a tükrösökön, támlásszéken, paraszti munkaeszközön, szerszámon, háztartási kellékeken, - gyakran tetszetős színes öltözékében, a festett szekrények ajtóin. A XIX. század végén ott áll a dunaszekcsői (Baranya megye) házi oltár két oldalán, őrizve a míves kivitelű oltárt, melynek középpontjában Szent István áll, országalmával és jogarral.

Selmeczi Kovács Attila albuma felhívja a figyelmet a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben látható sok ezer, népi értékeket őrző tárgyra is, melyek között egyaránt megtalálható a hímzett kép, üvegfestmény, Miska-kancsó, faragott tékalap, szarukürt, ólommázas, írókával díszített tálak, könyvbutella sok rigmussal, mángorló, szűrgallér, pásztorbot. Mindez hű képet ad a falusi nép gazdag gondolat- és érzelemvilágáról, hitéről, hazaszeretetéről.

(A Néprajzi Múzeum gyűjteménye részben időszaki, részben állandó kiállításon látható, filmbemutatással kiegészítve.)

Schelken Pálma

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu