Jézus Krisztus titokzatos Atyja

A vallásszociológia hívő tudósai szoktak arról beszélni, hogy az egyetemes emberi társadalomnak van valami atyaisten fogalma. Jézus Krisztus azt mondja, hogy az Atyát igazából senki sem ismeri, csak egyedül ő. "Az Atyát nem ismeri senki, csak a Fiú" (Mt 11,27). A fiú születik közvetlenül tőle, ő van legközelebb hozzá, ő ismeri a legjobban. Az Atya mindenét odaadta a Fiúnak: "Minden, ami az Atyámé, enyém" (Jn 16,15). Ez két rendkívül fontos gyakorlati megállapítás az Atyáról. Egyedül Jézus Krisztus tud hiteles képet rajzolni nekünk róla. Másik fontos tény, hogy Jézus Krisztus életének fő élménye, mondanivalója az Atya egyedülálló jósága, szentsége, amihez senkit, semmit sem szabad hasonlítani. "Atyának ne szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a menynyei" (Mt 23,9). Az Úr Jézus azt akarja, hogy olyan egyedülálló, szép, jó élményünk legyen a minket személy szerint szerető, ránk gondot viselő mennyei Atyánkról, hogy senkit se tudjunk egy névvel szólítani vele. Jézus Krisztus azt akarja, hogy Isten országában a népének is ez az atyakép, atyaélmény, atyafogalom legyen a lét legnyilvánvalóbb igazsága, amit nem kell bizonyítani, mert nyilvánvaló, mindent ennek a fényében kell értelmezni, magyarázni. Aki elfogadja Arisztotelész isteneszméjét, az nem lehet, hogy istentanban külön véleményt valló, de egyébként jó dialektikus materialista legyen. Mi akkor állunk krisztusi alapokon egyénileg és közösségileg, ha Jézus Krisztus Atyját elfogadjuk létünk nyilvánvaló alapjának.

Szegedi László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu