Lapszél

Röpke interjú egy tiszavirággal

Újságíró: Engedje meg, hogy a születésnapján egy kis beszélgetésre kérjem!

Kérész: Mi érdekli?

Tudatában van annak, hogy mindössze egy napig él?

- Persze! Mégpedig 10, 12, esetleg 14 órás napig. Röviddel a naplemente előtt meg kell halnom.

De hát ez rettenetes! Ilyen rövid élet!

- Mi, tiszavirágok már csak így csináljuk. Láthatja, boldogok vagyunk: egész nap táncolunk.

Az embernek - ha tudná, hogy aznap este meg kell halnia - nem volna ereje ahhoz, hogy táncoljon, és vidám legyen.

Egy szitakötő azt mesélte, hogy a katicabogár 140 napnál tovább is elél, és sok virág 50-100 alkalommal is láthatja a napot fölkelni és lenyugodni. Az emberi életkor azonban minden képzeletet felülmúl.

Az emberek 70-80 évig élnek.

- El sem tudom képzelni; kimondhatatlanul boldogok lehetnek emiatt.

Áh, ne gondolja. A Biblia is azt mondja: "Életünk szétfoszló hajnali álomkép, reggel nyíló virág, amely nem lát estét."

- Ez nagyon figyelemre méltó, mi is ugyanígy érzékeljük a magunk életét: gyorsan tovatűnik, mintha csak elröppenne.

Mivel az önök élete sokkalta gyorsabban száll el, mint az embereké - úgy gondolom, hogy a mulandóság érzése is sokkalta inkább nyomasztó.

- Minden azon múlik, hogy az élet szép-e, teljes-e. Életemben először ma láttam napfelkeltét. Olyan szép volt a világ, hogy attól féltem, az élmény szétrepeszti szívemet, ami túl kicsi ahhoz, hogy befogadhassa. Gyanítom, hogy ez így fog folytatódni: egyik felfedezést követi a másik, egészen a halálig.

Mélyenszántó megállapítás, hogy az idő értelme nem a hosszúságában, hanem a tartalmában rejlik.

- És ön, uram, mire fordítja az idejét? Mi mindent csinálnak az emberek azzal az elképesztően hosszú idejükkel?

Erről ne beszéljünk! Ismét csak a zsoltárének sorával kellene válaszolnom: "Életünk folyama nyomtalan ködbe vész."

- Alig tudom elhinni. Azt mondják, hogy az embereknek nagyon mély gondolataik vannak. A szitakötő mesélte, hogy az emberek még azt is megismerhetik, aki mindent - napot és vizet, réteket, virágokat és fákat - megalkotott. Milyen boldogok is lehetnek az emberek!

Hát őszintén megvallva, nem nagyon boldogok. Ritkán találkozom olyan emberrel, akivel ennyire komoly és jó beszélgetést folytattam volna, mint önnel.

Nagyon boldog vagyok; a világ mámorítóan szép. De most már a dolgom után kell néznem. Keringeni, táncolni fogok annak, aki a világot teremtette.

Nagyon köszönöm, ez az első tudósítás, amit egy tiszavirággal készíthettem.

Szóra sem érdemes! Üdvözlöm a kedves olvasókat!

Aurel von Jüchen

Fordította: U. Zs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu