Uj Ember

2001.10.28
LVII. évf. 43. (2778.)

November 2.:
Halottak napja...

Főoldal
Címlap
Hűségesek vagyunk?
A forradalom ünneplése
Egy hónappal utána...
Emlékezés Rómában
Más hang
Az adózók fontosnak tartják...
A katolikus egyház gazdálkodásáról
Lelkiség
A farizeus és a vámos
Évközi 30. vasárnap (Lk 18,9-14)
"Itt dolgozni az odatúli szántón"
Két szép könyörgés
Jegyzetek a liturgiáról
A hét liturgiája c év
Az imaapostolság novemberi szándékai:
Katolikus szemmel
A jel
Jegyzetlap
Valamit elvesztettünk
Jelenpor
Lapszél
Röpke interjú egy tiszavirággal
Élő egyház
Ők ne tudnának a hitről?
Autista Segítő Központ Gyöngyösön
...Hallassák hangját...
Keresztény rádiók Budapesten
Tíz éve szabadon - az egyházak
Hazai és nemzetközi számvetés
Élő egyház
Egy távoli országból - huszonhárom éve
Egy hónappal a terrortámadás után...
A terrorizmus elleni háborúról
Megosztani a szeretetet...
A pápa napja Lengyelországban
A szinóduson
Fórum
A zsoltárfordításról 3. rész
Mécs László, a bátor költő
Pázmányos öregdiákok szövetsége
"A bőség zavara"
Egyházmegyék a médiáról
Munkásklubok
Az Olvasó írja
Fórum
Szentek közössége
"Amit Isten akar"
Tíz éve alakult újjá hazánkban a Szent Sír Lovagrend
Házasság juhtúróval
Juhtúróval töltött gombafejek
Olvasólámpa
(Szent István Társulat, Budapest, 2001.)
Fórum
Római mesék
Díszdoktorrá avatás Bécsben

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Öregcsertő szülötte volt
Tamás Gergely Alajos emlékezete
"Idegen voltam..."
Kalocsa és a menekültek
"Csak el ne pártolj..."
Beszélgetés Czár Iván bajai káplánnal
Ifjúság
A cukorgyártás mint a 22-es csapdája
Egészséges táplálkozás
Jézus Krisztus titokzatos Atyja
Isten a szüret előtt
Új hang
Feltűnő aránytalanságok
Tokkal-vonóval
Kincset őrző cserépedény
(II. rész)
Rejtvény
Tíz és tizennégy év közöttieknek
Kultúra
Embereld meg magad!
Kilencven éve született Puszta Sándor
A Balaton könyve
Szüreti képek
Szökevény
Szent Mihály és az apostolok
Fórum
A halál
A lélek szótára
Reformátusok Lapja, 2001. október 14.
LAPSZEMLE
Rejtvény
Mozaik
Kopog az erdő
Jobb kedvűen gyógyítani
Fekete István emléke
Nemzeti jelképek
Országcímer, a magyar korona, nemzeti szín és zászló, huszár...

 

Czakó Gábor

Jelenpor

Horoszkóp az újságban. Heti. Szerelmi sikereket ígér. Sétáljak a holdfényben, s akkor szappanoperámnak nemcsak hőse lehetek, hanem írója is, mert a Hold hatása most ilyen és olyan. No, ennek utánanézünk. Kimegyek a kertbe: nincsen Hold az égen.

*

A mű életminta. Hamvas szerint csak a nagy mű sorsminta, de valószínűleg mindegyik az. A művészetnek, sőt annak is, ami annak látszik, teremtő ereje van. Úgy látszik, hogy a művészet a legnagyobb földi erő, talán azért, mert oly szoros kapcsolatot tart az éggel. Annyira szorosat, hogy akkor is ez a viszony a lényege, amikor unott, vagy éppen dühödt tagadásban van, mint a szórakoztatóiparban rabszolgáló zene, költészet és legkivált a film. Ám ilyenkor nem isteni, hanem demiurgoszi, ami - tudjuk - pusztító is lehet. Mostanában sorra emlegetik azokat a videoklipeket, számítógépes játékokat, reklámjeleneteket, melyek a Világkereskedelmi Központ lerontásáról szólnak.

Tudjuk, hogy a gyilkosok csak a testet tudják megölni; az igazi veszélyt azok jelentik az emberiségre nézve, akik a lelket gyilkolják. A szappanoperák művészete szappanlakosságot termel. Barbikat. Olyan lényeket, akik kőgazdagon is a létezés minimuma alatt élnek. Teljes szellemi nyomorban; csak annyira futja nekik, hogy mindöszsze azt éljék, amit a tévében látnak.

*

A hatalom, ami mostanában egyre kevésbé politikai, sokkal inkább gazdasági, természetesen tudja, hogy maga alá kell gyűrni a művészetet. Ahol több még benne a politika, ott inkább erőszakkal, ahol kevesebb, ott pénzzel. Így történt, hogy a szocreálban épp oly kötelező volt az optimizmus, akárcsak a hollyreálban a hepiend. A pesszimizmus a hatalom legfontosabb esztétikai fogalma: tilos azt sugallni a közönségnek, hogy az életnek lehet kockázata. Nincs neki. Aki a Nagy Testvérre, vagy a Piacra stb. bízta magát, az sínen van; a problémák félreértésekből adódnak, néhány elvetemült gonosz rosszaságából, meg a versenyből, amiben keményen kell küzdeni. Ám ha helytállunk, kizárt, hogy ne győzzünk, s babérunkat ne arassuk le.

*

Mi az optimizmus? Nincstelennek lenni és örülni neki. Holdat látni az égen, amikor még föl sem kelt. A mulandót, a káprázatot következetesen, eltökélten összetéveszteni a Valósággal.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu